Szerelmes SMSek:



Erős a sodrás és elvisz az ár, más csókol, más szeret és más karja zár. De emléked őrzöm, szívembe temetem, bárhova bújsz, én sosem feledem.

Ezt az sms-t küld el annak, akit szeretsz, akit gyűlölsz, akit kedvelsz, vagy akit meg szeretnél kapni, aztán gondolkodj el azon, hogy te miért kaptad.

Fontos üzenetem van a számodra: amikor írom, rád gondolok, amikor küldöm rád gondolok, amikor megkapod rád gondolok és most is rád gondolok.

Valahol messze, valahol távol, valaki szíve teérted lángol.

Emléked egy hu szív hűségesen őrzi, ha te is szereted, írjál választ neki.

Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem.

Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.

Van álom, mely szebb mint a többi. Van álom, mely többet tart mint a többi. De a legszebb álmom ahhoz kötődik, aki most e sorokat éppen olvassa.



Átölel a gyönyör, eléget a mámor, azt kívánom tőled, légy az enyém százszor. Ha idebújsz mellém, el nem engedlek, mert én téged örökké szeretlek.

Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem, ilyenkor úgy érzem, bilincsben a testem. Mindig itt vagy velem, mégis oly távol, csak én tudom, hogy mennyire hiányzol.

Ha álmodom, nem tudom, hogy mi a jó és mi a rossz. Ha álmodom nem tudom mi az álom és mi a való. Ha álmodom, nem tudom mit miért teszek, csak azt remélem, ott veled leszek.

További Szerelmes SMSek:


Minden vágyam együtt lenni veled, csókolni a szád, nézni a szemed.

Szeretnélek úgy, ahogy csak lehet, érted tenném, és mindig csak veled.

Úgy szeretnék sokszor vándorfelhő lenni, suttogó széllel, hozzád elrepülni. Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat, s veled tölteni hosszú éjszakákat.

Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok. Csak bízzál bennem, mert én is rád gondolok. Utam bármerre is vezet, az én szívem mindig csak téged szeret.

Mióta megismertelek, azóta szeretlek, rabul ejtett ragyogása csillogó szemednek. Messze vagy tőlem, de nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a szívembe zárva.

Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd Őt mindenkinél jobban.

Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő.

Este, ha kigyúlnak a fénylő csillagok, úgy fáj, hogy te ott és én itt vagyok. Felsír bennem a hozzád hívó vágy és rólad álmodom át az egész éjszakát.

Te vagy a nap, mely lenyugszik este. Te vagy a hold, az éjszaka teste. Te vagy a csillag, mely a szemembe ragyog. Tudd meg, hogy szeretlek nagyon.

A bányarém hozzád képest Hamupipőke, de én így is szeretlek. Ezt vedd bóknak :-)

Hét csodája van a világnak, hat földrész, öt sarka van a pentagonnak, négy levele a lóherének, három óceán, két szemünk van, de belőled csak egyetlenegy van.

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor annyira hiányzik nekünk valaki, hogy ki szeretnénk Őt szakítani az álmainkból és úgy igazából meg szeretnénk ölelni.

Gyűlölöm a napot, mert érinthet téged. Gyűlölöm a holdat, mert veled lehet éjjel. Gyűlölöm a vizet, mert ajkadhoz érhet. Elmondani nem lehet, úgy szeretlek téged.

Ha egy érintésed fájna, és a pokolba jutnék érte, egész életem veled tölteném és nevetnék a tűzben.

El szeretném mondani, hogy szeretlek téged, eszemben vagy, bárhová is nézek. Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni, és elmondani neked, nélküled nem érdemes élni.

Van egy álmom, amelyben a legfontosabb szerepet neked szánom. Ha egyszer valóra váltom, én leszek a legboldogabb a világon.

Te vagy az egyetlen ki örömöt okoz, nélküled az életem egy bezárt doboz. Várom a percet, mikor újra láthatlak, s a dobozból kitörnek a titkos vágyak.

Ha egyszer eltűnnél, és egy jótündér csillagokká szórna szét, az olyan széppé tenné az eget, hogy az emberiség beleszeretne az éjszakába.

Miért nem hiszed el, hogy nem szeretek mást? Miért nem hiszed el nekem ezt a vallomást? Ha nekem születtél, miért nem vagy az enyém? Ha nem nekem születtél, miért születtem én?

Sohase gondoltam, hogy ilyen szép az élet, mióta ismerlek csak azóta élek. Szívem szíveddel lágyan összedobban, szeretlek napról-napra, jobban és jobban.

Hogyan tudnék élni nélküled? Hiszen rólad szól az élet.

Csak egy percig szeress, amig elmondom imádlak. Csak egy óraig szeress, amig megsúgom, kivánlak. Szeress egy napig, amíg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, és én mindig szeretni foglak.

Hosszú álom az élet, valaki rosszat álmodik, s valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s a mi álmunk soha nem érne véget.

Szeretném szívemet kitépni s virág helyett az ablakodba tenni. Hogyha látnád hervadó szívemet, akkor elhinnéd, hogy igazán szeretlek.

További Szerelmes SMSek:


Van egy álom, egy test, egy barát, ami csak rád vár, és van egy szerelem, ami csak miránk.

Az együtt töltött percekbol legyenek órák, majd napok. A napokból legyenek hónapok, s az örökkévalóság tartson addig, amíg veled vagyok.

A legszebb érzés, ha rád gondolok. A legszebb érzés, ha rólad álmodom. A legszebb érzés, ha hozzád érhetek és ha veled ébredhetek.

Remélem valóság lesz minden édes remény, mely ott él a szívünk rejtekén. Az élet és a remény tárt karokkal vár, s hogy szép lesz-e, az csak rajtunk áll.

Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe, ha a neved hallom könny szökik a szemembe. Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én téged örökké foglak szeretni.

Nem mondom, hogy szeress, azt se hogy gondolj néha rám. Mert ha szíved nem ezt súgja, hiába is mondanám.

Fáj, ha rád néz a két szemem. Fáj, ha bennem élsz, s én benned létezem. Mint egymást kioltó s tápláló két elem, fáj ha vagy, s még jobban ha nem.

Fáj olyant szeretni, akit nem érhetsz el, aki szinte azt sem tudja, hogy létezel. Tudni, hogy nem kellettél neki, érezni, hogy más is szereti, olyan aki el is érheti.

Van 25 másodperced, hogy írj nekem. Ebbol 15 hátra van és ha az sms-ed nem ér ide 10 másodpercen belül, amibol 8 már le is telt, akkor jössz nekem ezer puszival.

Ha este lefekszel és kinézel az ablakon, keresd az égen a legszebb csillagot. S ha azokra gondolsz, akik téged szeretnek, gondolj majd rám is, mert én is szeretlek.






Te vagy a kezdet, te vagy a vég, nélküled felhos az ég. Csak veled látom szépnek a napot, csak téged szeretlek, remélem tudod.

Valakit megszeretni egy perc is elég, valakit elfelejteni egy élet is kevés. Legyen az élet bármilyen mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha.

Szerelmes szívem érted eped, a világon mindent megadnék neked.

Éjjel-nappal arra várok, hogy egyszer veled legyek.

További Szerelmes SMSek:


Kinézek az ablakon, látom a Holdat ragyogni, érzem a könnycseppeket arcomon lefolyni. Ha itt lennél és megkérdeznéd, mi bajom, csak annyit mondanék, hiányzol nagyon.

A csókod festi kékre az eget, szemed színétol zöldülnek a fák, nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ.

Halkan kopog az eso az ablakon, bár lenne minden cseppje csókod az ajkamon. Villámlik, háborog az ég, nem tudom meddig bírom nélküled még.

Nézz a szemembe és a szívembe látsz. Ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs. Fogd meg a kezem es ne engedj el soha, te vagy az életemben a legnagyobb csoda.

Mióta veled vagyok mindig csak álmodom, ilyen még nem volt soha e világon. Két testben egy lélek, oly közel, s oly távol. A két lélek felsóhajt, s közel lesz a távol.

Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem. Bár szívem érted ég, koldulni büszke még.

Te vagy a szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolája :-)

Feladok érted mindent. Leszel cserébe te a mindenem?

A csókod festi kékre az eget, szemed színétol zöldülnek a fák. Nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ.

Jobban szeretlek, mint ahogy a tegnap szerettelek, de kevésbé mint ahogy holnap foglak szeretni.

Keresek egy tökéletes párnát. Azt hiszem, hogy valahol a tied mellett van.

Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes, és a szexi szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.

Szeretném, ha szeretnél, ha néha megölelnél, s ha fognád a két kezem, boldog lenne életem.

Ki az? Ó betuvel kezdodik és borzasztóan szeret? Ó, hát az én vagyok.

Szemed csillogása, mosolyod ragyogása, szívemben az örök boldogság forrása. Forró szello suhan keresztül testemen, s suttogja, hogy te vagy az egyetlen.

Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm.

Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni.

Azt tanultam, hogy egy nap 24 óra, egy óra 60 perc, de azt nem tudtam, hogy egy pillanat nélküled maga az örökkévalóság.

Kis pillangó száll most az éjben, minden ember szemére álmot hoz szépen. Elküldtem hát hozzád adja át a csókom, így csukódjon le a szemed, ajkammal ajkadon.

Két szív mely egy ritmusra dobog, két lélek mely csak együtt ragyog. Ezek vagyunk ketten, csak te meg én, szerelmünk soha véget nem ér.



Akárhova visz is utam, te mindig velem vagy. A kicsi szívem otthont, egyedül csak neked ad.

Mit ér ezer szó, mely nem toled hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek.

Tedd a kezed a homlokomra, mintha kezed, kezem volna. Úgy szeress mint még soha, mintha szíved szívem volna.

További Szerelmes SMSek:


Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy óráig szeress, míg megsúgom, kívánlak. Szeress egy napig, míg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, és én is mindig szeretni foglak.

Megpróbáltalak levegonek nézni, de rájöttem, hogy levego nélkül nem tudok élni.

A távolság csak kérkedo ellenfeled, ha igazán tudsz szeretni, legyozheted. A fegyver a képzelet, idézd fel ot s itt van veled. A szívedben és lelkedben ott a szerelmesed.

Nyugszik a hajnal, pihen a táj, nem tudok aludni, mert valami fáj.

Téged kereslek, utánad vágyom, mert nem hiányzott így még senki ezen a világon.

Ülök a tóparton és nézem a vizet, várom a pillanatot, amikor újra látlak téged. Tudom, messze vagy, nem lehetsz itt velem, de olyan jó lenne, ha most itt lennél mellettem.

Felforrósodik a levego, kikapcsol az agy és dobogni kezd a szív.Akivel ez most történik, sms-t küld neked.

Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz, s szerelmes szavakra, forró csókra vársz. Simogató pillantásod érzem arcomon, olyan ez mint a valóság. Kár, hogy álmodom.

Csak nézlek téged, de szólni nem merek, úgysem érted szerelmes szívemet. Komédiázol, játszol csak velem, az élet mégis te vagy csak nekem!

Szemembe nézel, szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz. Ha mindenki elhagy és senki nem szeret, ne félj, én mindig itt leszek veled.

Két csillag ragyog az égen, egyek ok már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, egyik te vagy, én a másik.

Elvitted tolem a napot, a holdat, és minden csillagot. Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük még valahogy megvagyok, de nélküled én meghalok.

Leírni nem tudom mit irántad érzek, hisz úgy is tudod szeretlek téged. Elmondom neked s az egész világnak, ha eddig szerettelek, ezután imádlak.

Ha szeretsz ad a kezed, és ne kérdezd, hogy ki vezet. Ne kérdezd, hogy hová megyünk, csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk.

Nem tudok aludni, remeg a szívem, hiányzik, hogy kezed kezemhez érjen. Riadtan ébredek, merre vagy, hol lehetsz. Megnyugszom, csak mondd, hogy szeretsz.

Azt a percet feledni nem tudom, mikor édes csókod égett az ajkamon, karomba fuztelek, arcom tuzben égett, éreztem, hogy szeretsz és én is szeretlek téged.

Ne titkold el, mi szívedben él, nem kell, hogy szebb, s jobb legyél. Nem hatnak rám gyönyöru szavak, csak mutasd meg nekem önmagad.

Újra péntek, megint vége egy hétnek, de a nélküled eltöltött napok semmit nem érnek. Értelmetlen mondatok, elharapott szótagok, minden szóban hazudok: kösz, jól vagyok.

Ha lemegy a Nap, és feljön a Hold, a távolból valaki rád gondol. Nézi az eget, és reméli, hamarosan melletted lehet.

Tenger partján a víz és homok, így együtt szép e két dolog. Együtt vannak, ölelkeznek, minden percben szeretkeznek. Álmomban én homok lettem, s a tenger vízében rád leltem.

Ha az égen lemegy a nap, te akkor is az eszemben vagy. Te vagy a reménységem csillaga, s e csillag nélkül sötét az éjszaka.

Ha te nem szeretsz, senki nem fog szeretni. Ha én nem szeretlek, sosem fogok szeretni.

Csendes éjszakában elkerül az álom, minden porcikámmal te utánad vágyom. Suttog a némaság ábrándos meséket, azt súgja halkan, látni szeretnélek.

Te vagy az elso, kinek hinni tudtam, te vagy az elso, kinek nem hazudtam. Te vagy az elso, kit szívbol szeretek, te vagy az elso, kit soha nem feledek.

Ha el merném mondani, amit most gondolok, megtudnád, hogy rólad álmodom. Ha el merném mondani, amit most érzek, megtudnád, hogy mennyire szeretlek.

Szép volt a sorstól, hogy utamba ejtett, hogy minden csókod a számon felejtett. Még csak akkor tenne szépet, ha egyszer mindörökre, nekem adna téged.

Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy órát ölelj, míg megsúgom, kívánlak. Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni, mit jelent forrón, oszintén szeretni.

Szeretnék az álmod lenni, alvásodat megédesíteni. Szeretnék pilláidon, minden éjjel megpihenni, s álmot hozó csókjaimat ajkadra lehelni.

Kell a föld, hogy legyen élet, kell a nap, hogy legyenek fények. Kell a határ, hogy ne legyen végtelen, s kellesz te, hogy boldog legyen életem.

Féltelek! Ha tehetném, vigyáznám minden léptedet. Vigyáznék rád, mint egy angyal, hiszen te vagy, aki akkor is hiányzik, mikor ébred a hajnal.

További Szerelmes SMSek:


Mint édes ködbol elotuno napfény, mint elöször elszavalt csodás költemény, mint hullámzó tenger kék vizén a holdfény, azzá lettél nekem, s hiszem, hogy van remény.

Valaki titokban rólad álmodik, valaki rólad szövi legyszebb álmait. Valaki szemében miattad könny ragyog. Hidd el ez a valaki én vagyok.

Hidj mindent, csak azt ne, hogy feledlek. Feledj mindent, csak azt ne, hogy szeretlek.

A világ számára csak egy személy vagy, de számomra te vagy a világ.

Ha tényleg úgy érzel irántam, ahogy elmondtad, kérlek légy óvatos a szívemmel. Elviheted, csak ne törd össze. Mert az egész világ összedölne.

Túl sok csillag van az égen, túl sok könnycsepp a szemünkben. Túl sok no van a világon, de senki olyan mint te. Egyedi vagy és különleges.

Szeretnék nevetni, szívbol ölelni, apró csókokat arcodra lehelni, minden reggel melletted ébredni, és édes csókkal álmodból ébreszteni.

Soha nem feledd, nem vagy egyedül, minden gondolatom Hozzád menekül! Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem, Te vagy az összes szívverésem!

Álmaimban rólad álmodom és mindazokról a dolgokról, amit együtt tehetnénk. Szívem érted sóhajt és az ajkaim egy édes jóéjt puszit küldenek neked.

Egy csendes este, amikor nem vesznek körül a barátok, becsukom a szemeimet és rád gondolok... halkan érted sóhajtok.

Van egy hely a szívemben, amelyet csak te tudsz kitölteni. Már az első pillanatban megnyertél magadnak és mindig sikerülni fog ez neked.

Nemrég valami történt velem, a legcsodálatosabb dolog, egy álom amelyik valóra vált, azon a nap, amikor megszólitottál és megismertelek.

Ha a szívem akkora volna mint a világegyetem, akkor sem volna elég hely benne, hogy beleférjen mindaz a szeretet, amelyet érted érzek.

Láttam havat májusban, angyalokat az égben, láttam olyan dolgokat, amelyekrol mások csak álmodnak... de sose láttam még nálad édesebbet, istenibbet.

Apád egy tolvaj... mert ellopta a csillagokat az égrol és elhelyezte oket a gyönyöru szemeidbe.




Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy idore, lehet rossz idopontban, lehet túl késon, de lehet, hogy örökre.

Miért csukjuk be a szemünket amikor alszunk? amikor álmodunk? amikor csókolódzunk? mert a legkülönlegesebb dolgok nem láthatóak.

Ha becsukom a szemeim, téged látlak. Ha látnád a szemem csillogását, ha hallanád a szivem dobbanását, tudnád mit érzek irántad, éreznéd, hogy mennyire imádlak.

Hiányzol, mint testnek a vér, szinte éget, hogy nem vagy az enyém. Hozzád repülnék, mint egy gondolat, hiányzik minden ami te vagy.

Szükségem van a napra,a csillagokra, a holdra és rád. A napra nappal, a holdra és a csillagokra éjszaka, Rád pedig örökké!

Kértem az Istent, engedjen feledni, de az volt a válasz: Téged kell szeretni!

Gyönyöru álmom volt az éjjel, egy csillag szeretkezett a holdfénnyel. De ez nem álom, hanem valóság, ott én voltam és te voltál.

Ameddig szeretsz, én addig élek. De kérlek szeress, mert meghalni félek.

Cukor? Nem! Csoki? Nem! Gondolkozzunk... Méz? Hmm... A csudába! Egyszeruen nem jut eszembe semmi, ami olyan édes, mint te.

Fáj a lét, a létezés, a lefekvés és az ébredés. Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy velem.

Rejtelmek, ha zengenek, ort állok, mint a mesékben; bebújtattál engemet, talpig nehéz huségbe.

Küldtem egy angyalt, hogy vigyázzon rád. De visszajött és azt mondta, hogy az angyalok nem vigyáznak egymásra.

Azt mondták, hogy esett az eso amikor megszülettél. De nem esett, csak Jézus sírt, mert elvesztette a legaranyosabb angyalát.

Ha porba írunk valamit, elfújja a szél, de ha a szívünkbe véssük, örökké él. Én a szívembe véstem egy szót s egy nevet! A szó: Szeretlek! A név: a te neved!

Azt mondják, hogy szerelembe csak egyszer lehet esni. De ez nem igaz, én minden egyes alkalommal szerelembe esek, amikor rád gondolok.

Szeretnék könnycsepp lenni, a szemedben megszületni, végigfolyni az arcodon, és meghalni az ajkadon.

Egy nap megkérded tolem, hogy mi a fontosabb számomra, te vagy az életem? Én pedig azt válaszolom, hogy az életem. Erre te elhagysz, pedig ha tudnád... Te vagy az Életem!

Ha a csók esocsepp lenne, elküldeném neked a záport. Ha az ölelés másodperc lenne, küldenék neked órákat. Ha az érintés víz lenne, elküldeném neked a tengert

 



Erős a sodrás és elvisz az ár, más csókol, más szeret és más karja zár. De emléked őrzöm, szívembe temetem, bárhova bújsz, én sosem feledem. Ezt az sms-t küld el annak, akit szeretsz, akit gyűlölsz, akit kedvelsz, vagy akit meg szeretnél kapni, aztán gondolkodj el azon, hogy te miért kaptad. Fontos üzenetem van a számodra: amikor írom, rád gondolok, amikor küldöm rád gondolok, amikor megkapod rád gondolok és most is rád gondolok. Valahol messze, valahol távol, valaki szíve teérted lángol. Emléked egy hu szív hűségesen őrzi, ha te is szereted, írjál választ neki. Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem. Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek. Van álom, mely szebb mint a többi. Van álom, mely többet tart mint a többi. De a legszebb álmom ahhoz kötődik, aki most e sorokat éppen olvassa. Átölel a gyönyör, eléget a mámor, azt kívánom tőled, légy az enyém százszor. Ha idebújsz mellém, el nem engedlek, mert én téged örökké szeretlek. Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem, ilyenkor úgy érzem, bilincsben a testem. Mindig itt vagy velem, mégis oly távol, csak én tudom, hogy mennyire hiányzol. Ha álmodom, nem tudom, hogy mi a jó és mi a rossz. Ha álmodom nem tudom mi az álom és mi a való. Ha álmodom, nem tudom mit miért teszek, csak azt remélem, ott veled leszek. További Szerelmes SMSek: Minden vágyam együtt lenni veled, csókolni a szád, nézni a szemed. Szeretnélek úgy, ahogy csak lehet, érted tenném, és mindig csak veled. Úgy szeretnék sokszor vándorfelhő lenni, suttogó széllel, hozzád elrepülni. Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat, s veled tölteni hosszú éjszakákat. Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok. Csak bízzál bennem, mert én is rád gondolok. Utam bármerre is vezet, az én szívem mindig csak téged szeret. Mióta megismertelek, azóta szeretlek, rabul ejtett ragyogása csillogó szemednek. Messze vagy tőlem, de nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a szívembe zárva. Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd Őt mindenkinél jobban. Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő. Este, ha kigyúlnak a fénylő csillagok, úgy fáj, hogy te ott és én itt vagyok. Felsír bennem a hozzád hívó vágy és rólad álmodom át az egész éjszakát. Te vagy a nap, mely lenyugszik este. Te vagy a hold, az éjszaka teste. Te vagy a csillag, mely a szemembe ragyog. Tudd meg, hogy szeretlek nagyon. A bányarém hozzád képest Hamupipőke, de én így is szeretlek. Ezt vedd bóknak :-) Hét csodája van a világnak, hat földrész, öt sarka van a pentagonnak, négy levele a lóherének, három óceán, két szemünk van, de belőled csak egyetlenegy van. Vannak olyan pillanatok az életben, amikor annyira hiányzik nekünk valaki, hogy ki szeretnénk Őt szakítani az álmainkból és úgy igazából meg szeretnénk ölelni. Gyűlölöm a napot, mert érinthet téged. Gyűlölöm a holdat, mert veled lehet éjjel. Gyűlölöm a vizet, mert ajkadhoz érhet. Elmondani nem lehet, úgy szeretlek téged. Ha egy érintésed fájna, és a pokolba jutnék érte, egész életem veled tölteném és nevetnék a tűzben. El szeretném mondani, hogy szeretlek téged, eszemben vagy, bárhová is nézek. Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni, és elmondani neked, nélküled nem érdemes élni. Van egy álmom, amelyben a legfontosabb szerepet neked szánom. Ha egyszer valóra váltom, én leszek a legboldogabb a világon. Te vagy az egyetlen ki örömöt okoz, nélküled az életem egy bezárt doboz. Várom a percet, mikor újra láthatlak, s a dobozból kitörnek a titkos vágyak. Ha egyszer eltűnnél, és egy jótündér csillagokká szórna szét, az olyan széppé tenné az eget, hogy az emberiség beleszeretne az éjszakába. Miért nem hiszed el, hogy nem szeretek mást? Miért nem hiszed el nekem ezt a vallomást? Ha nekem születtél, miért nem vagy az enyém? Ha nem nekem születtél, miért születtem én? Sohase gondoltam, hogy ilyen szép az élet, mióta ismerlek csak azóta élek. Szívem szíveddel lágyan összedobban, szeretlek napról-napra, jobban és jobban. Hogyan tudnék élni nélküled? Hiszen rólad szól az élet. Csak egy percig szeress, amig elmondom imádlak. Csak egy óraig szeress, amig megsúgom, kivánlak. Szeress egy napig, amíg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, és én mindig szeretni foglak. Hosszú álom az élet, valaki rosszat álmodik, s valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s a mi álmunk soha nem érne véget. Szeretném szívemet kitépni s virág helyett az ablakodba tenni. Hogyha látnád hervadó szívemet, akkor elhinnéd, hogy igazán szeretlek. További Szerelmes SMSek: Van egy álom, egy test, egy barát, ami csak rád vár, és van egy szerelem, ami csak miránk. Az együtt töltött percekbol legyenek órák, majd napok. A napokból legyenek hónapok, s az örökkévalóság tartson addig, amíg veled vagyok. A legszebb érzés, ha rád gondolok. A legszebb érzés, ha rólad álmodom. A legszebb érzés, ha hozzád érhetek és ha veled ébredhetek. Remélem valóság lesz minden édes remény, mely ott él a szívünk rejtekén. Az élet és a remény tárt karokkal vár, s hogy szép lesz-e, az csak rajtunk áll. Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe, ha a neved hallom könny szökik a szemembe. Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én téged örökké foglak szeretni. Nem mondom, hogy szeress, azt se hogy gondolj néha rám. Mert ha szíved nem ezt súgja, hiába is mondanám. Fáj, ha rád néz a két szemem. Fáj, ha bennem élsz, s én benned létezem. Mint egymást kioltó s tápláló két elem, fáj ha vagy, s még jobban ha nem. Fáj olyant szeretni, akit nem érhetsz el, aki szinte azt sem tudja, hogy létezel. Tudni, hogy nem kellettél neki, érezni, hogy más is szereti, olyan aki el is érheti. Van 25 másodperced, hogy írj nekem. Ebbol 15 hátra van és ha az sms-ed nem ér ide 10 másodpercen belül, amibol 8 már le is telt, akkor jössz nekem ezer puszival. Ha este lefekszel és kinézel az ablakon, keresd az égen a legszebb csillagot. S ha azokra gondolsz, akik téged szeretnek, gondolj majd rám is, mert én is szeretlek. Te vagy a kezdet, te vagy a vég, nélküled felhos az ég. Csak veled látom szépnek a napot, csak téged szeretlek, remélem tudod. Valakit megszeretni egy perc is elég, valakit elfelejteni egy élet is kevés. Legyen az élet bármilyen mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha. Szerelmes szívem érted eped, a világon mindent megadnék neked. Éjjel-nappal arra várok, hogy egyszer veled legyek. További Szerelmes SMSek: Kinézek az ablakon, látom a Holdat ragyogni, érzem a könnycseppeket arcomon lefolyni. Ha itt lennél és megkérdeznéd, mi bajom, csak annyit mondanék, hiányzol nagyon. A csókod festi kékre az eget, szemed színétol zöldülnek a fák, nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ. Halkan kopog az eso az ablakon, bár lenne minden cseppje csókod az ajkamon. Villámlik, háborog az ég, nem tudom meddig bírom nélküled még. Nézz a szemembe és a szívembe látsz. Ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs. Fogd meg a kezem es ne engedj el soha, te vagy az életemben a legnagyobb csoda. Mióta veled vagyok mindig csak álmodom, ilyen még nem volt soha e világon. Két testben egy lélek, oly közel, s oly távol. A két lélek felsóhajt, s közel lesz a távol. Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem. Bár szívem érted ég, koldulni büszke még. Te vagy a szívem kuglófjának egyetlen szem mazsolája :-) Feladok érted mindent. Leszel cserébe te a mindenem? A csókod festi kékre az eget, szemed színétol zöldülnek a fák. Nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ. Jobban szeretlek, mint ahogy a tegnap szerettelek, de kevésbé mint ahogy holnap foglak szeretni. Keresek egy tökéletes párnát. Azt hiszem, hogy valahol a tied mellett van. Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes, és a szexi szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva. Szeretném, ha szeretnél, ha néha megölelnél, s ha fognád a két kezem, boldog lenne életem. Ki az? Ó betuvel kezdodik és borzasztóan szeret? Ó, hát az én vagyok. Szemed csillogása, mosolyod ragyogása, szívemben az örök boldogság forrása. Forró szello suhan keresztül testemen, s suttogja, hogy te vagy az egyetlen. Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni. Azt tanultam, hogy egy nap 24 óra, egy óra 60 perc, de azt nem tudtam, hogy egy pillanat nélküled maga az örökkévalóság. Kis pillangó száll most az éjben, minden ember szemére álmot hoz szépen. Elküldtem hát hozzád adja át a csókom, így csukódjon le a szemed, ajkammal ajkadon. Két szív mely egy ritmusra dobog, két lélek mely csak együtt ragyog. Ezek vagyunk ketten, csak te meg én, szerelmünk soha véget nem ér. Akárhova visz is utam, te mindig velem vagy. A kicsi szívem otthont, egyedül csak neked ad. Mit ér ezer szó, mely nem toled hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek. Tedd a kezed a homlokomra, mintha kezed, kezem volna. Úgy szeress mint még soha, mintha szíved szívem volna. További Szerelmes SMSek: Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy óráig szeress, míg megsúgom, kívánlak. Szeress egy napig, míg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, és én is mindig szeretni foglak. Megpróbáltalak levegonek nézni, de rájöttem, hogy levego nélkül nem tudok élni. A távolság csak kérkedo ellenfeled, ha igazán tudsz szeretni, legyozheted. A fegyver a képzelet, idézd fel ot s itt van veled. A szívedben és lelkedben ott a szerelmesed. Nyugszik a hajnal, pihen a táj, nem tudok aludni, mert valami fáj. Téged kereslek, utánad vágyom, mert nem hiányzott így még senki ezen a világon. Ülök a tóparton és nézem a vizet, várom a pillanatot, amikor újra látlak téged. Tudom, messze vagy, nem lehetsz itt velem, de olyan jó lenne, ha most itt lennél mellettem. Felforrósodik a levego, kikapcsol az agy és dobogni kezd a szív.Akivel ez most történik, sms-t küld neked. Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz, s szerelmes szavakra, forró csókra vársz. Simogató pillantásod érzem arcomon, olyan ez mint a valóság. Kár, hogy álmodom. Csak nézlek téged, de szólni nem merek, úgysem érted szerelmes szívemet. Komédiázol, játszol csak velem, az élet mégis te vagy csak nekem! Szemembe nézel, szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz. Ha mindenki elhagy és senki nem szeret, ne félj, én mindig itt leszek veled. Két csillag ragyog az égen, egyek ok már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, egyik te vagy, én a másik. Elvitted tolem a napot, a holdat, és minden csillagot. Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük még valahogy megvagyok, de nélküled én meghalok. Leírni nem tudom mit irántad érzek, hisz úgy is tudod szeretlek téged. Elmondom neked s az egész világnak, ha eddig szerettelek, ezután imádlak. Ha szeretsz ad a kezed, és ne kérdezd, hogy ki vezet. Ne kérdezd, hogy hová megyünk, csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk. Nem tudok aludni, remeg a szívem, hiányzik, hogy kezed kezemhez érjen. Riadtan ébredek, merre vagy, hol lehetsz. Megnyugszom, csak mondd, hogy szeretsz. Azt a percet feledni nem tudom, mikor édes csókod égett az ajkamon, karomba fuztelek, arcom tuzben égett, éreztem, hogy szeretsz és én is szeretlek téged. Ne titkold el, mi szívedben él, nem kell, hogy szebb, s jobb legyél. Nem hatnak rám gyönyöru szavak, csak mutasd meg nekem önmagad. Újra péntek, megint vége egy hétnek, de a nélküled eltöltött napok semmit nem érnek. Értelmetlen mondatok, elharapott szótagok, minden szóban hazudok: kösz, jól vagyok. Ha lemegy a Nap, és feljön a Hold, a távolból valaki rád gondol. Nézi az eget, és reméli, hamarosan melletted lehet. Tenger partján a víz és homok, így együtt szép e két dolog. Együtt vannak, ölelkeznek, minden percben szeretkeznek. Álmomban én homok lettem, s a tenger vízében rád leltem. Ha az égen lemegy a nap, te akkor is az eszemben vagy. Te vagy a reménységem csillaga, s e csillag nélkül sötét az éjszaka. Ha te nem szeretsz, senki nem fog szeretni. Ha én nem szeretlek, sosem fogok szeretni. Csendes éjszakában elkerül az álom, minden porcikámmal te utánad vágyom. Suttog a némaság ábrándos meséket, azt súgja halkan, látni szeretnélek. Te vagy az elso, kinek hinni tudtam, te vagy az elso, kinek nem hazudtam. Te vagy az elso, kit szívbol szeretek, te vagy az elso, kit soha nem feledek. Ha el merném mondani, amit most gondolok, megtudnád, hogy rólad álmodom. Ha el merném mondani, amit most érzek, megtudnád, hogy mennyire szeretlek. Szép volt a sorstól, hogy utamba ejtett, hogy minden csókod a számon felejtett. Még csak akkor tenne szépet, ha egyszer mindörökre, nekem adna téged. Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy órát ölelj, míg megsúgom, kívánlak. Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni, mit jelent forrón, oszintén szeretni. Szeretnék az álmod lenni, alvásodat megédesíteni. Szeretnék pilláidon, minden éjjel megpihenni, s álmot hozó csókjaimat ajkadra lehelni. Kell a föld, hogy legyen élet, kell a nap, hogy legyenek fények. Kell a határ, hogy ne legyen végtelen, s kellesz te, hogy boldog legyen életem. Féltelek! Ha tehetném, vigyáznám minden léptedet. Vigyáznék rád, mint egy angyal, hiszen te vagy, aki akkor is hiányzik, mikor ébred a hajnal. További Szerelmes SMSek: Mint édes ködbol elotuno napfény, mint elöször elszavalt csodás költemény, mint hullámzó tenger kék vizén a holdfény, azzá lettél nekem, s hiszem, hogy van remény. Valaki titokban rólad álmodik, valaki rólad szövi legyszebb álmait. Valaki szemében miattad könny ragyog. Hidd el ez a valaki én vagyok. Hidj mindent, csak azt ne, hogy feledlek. Feledj mindent, csak azt ne, hogy szeretlek. A világ számára csak egy személy vagy, de számomra te vagy a világ. Ha tényleg úgy érzel irántam, ahogy elmondtad, kérlek légy óvatos a szívemmel. Elviheted, csak ne törd össze. Mert az egész világ összedölne. Túl sok csillag van az égen, túl sok könnycsepp a szemünkben. Túl sok no van a világon, de senki olyan mint te. Egyedi vagy és különleges. Szeretnék nevetni, szívbol ölelni, apró csókokat arcodra lehelni, minden reggel melletted ébredni, és édes csókkal álmodból ébreszteni. Soha nem feledd, nem vagy egyedül, minden gondolatom Hozzád menekül! Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem, Te vagy az összes szívverésem! Álmaimban rólad álmodom és mindazokról a dolgokról, amit együtt tehetnénk. Szívem érted sóhajt és az ajkaim egy édes jóéjt puszit küldenek neked. Egy csendes este, amikor nem vesznek körül a barátok, becsukom a szemeimet és rád gondolok... halkan érted sóhajtok. Van egy hely a szívemben, amelyet csak te tudsz kitölteni. Már az első pillanatban megnyertél magadnak és mindig sikerülni fog ez neked. Nemrég valami történt velem, a legcsodálatosabb dolog, egy álom amelyik valóra vált, azon a nap, amikor megszólitottál és megismertelek. Ha a szívem akkora volna mint a világegyetem, akkor sem volna elég hely benne, hogy beleférjen mindaz a szeretet, amelyet érted érzek. Láttam havat májusban, angyalokat az égben, láttam olyan dolgokat, amelyekrol mások csak álmodnak... de sose láttam még nálad édesebbet, istenibbet. Apád egy tolvaj... mert ellopta a csillagokat az égrol és elhelyezte oket a gyönyöru szemeidbe. Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy idore, lehet rossz idopontban, lehet túl késon, de lehet, hogy örökre. Miért csukjuk be a szemünket amikor alszunk? amikor álmodunk? amikor csókolódzunk? mert a legkülönlegesebb dolgok nem láthatóak. Ha becsukom a szemeim, téged látlak. Ha látnád a szemem csillogását, ha hallanád a szivem dobbanását, tudnád mit érzek irántad, éreznéd, hogy mennyire imádlak. Hiányzol, mint testnek a vér, szinte éget, hogy nem vagy az enyém. Hozzád repülnék, mint egy gondolat, hiányzik minden ami te vagy. Szükségem van a napra,a csillagokra, a holdra és rád. A napra nappal, a holdra és a csillagokra éjszaka, Rád pedig örökké! Kértem az Istent, engedjen feledni, de az volt a válasz: Téged kell szeretni! Gyönyöru álmom volt az éjjel, egy csillag szeretkezett a holdfénnyel. De ez nem álom, hanem valóság, ott én voltam és te voltál. Ameddig szeretsz, én addig élek. De kérlek szeress, mert meghalni félek. Cukor? Nem! Csoki? Nem! Gondolkozzunk... Méz? Hmm... A csudába! Egyszeruen nem jut eszembe semmi, ami olyan édes, mint te. Fáj a lét, a létezés, a lefekvés és az ébredés. Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy velem. Rejtelmek, ha zengenek, ort állok, mint a mesékben; bebújtattál engemet, talpig nehéz huségbe. Küldtem egy angyalt, hogy vigyázzon rád. De visszajött és azt mondta, hogy az angyalok nem vigyáznak egymásra. Azt mondták, hogy esett az eso amikor megszülettél. De nem esett, csak Jézus sírt, mert elvesztette a legaranyosabb angyalát. Ha porba írunk valamit, elfújja a szél, de ha a szívünkbe véssük, örökké él. Én a szívembe véstem egy szót s egy nevet! A szó: Szeretlek! A név: a te neved! Azt mondják, hogy szerelembe csak egyszer lehet esni. De ez nem igaz, én minden egyes alkalommal szerelembe esek, amikor rád gondolok. Szeretnék könnycsepp lenni, a szemedben megszületni, végigfolyni az arcodon, és meghalni az ajkadon. Egy nap megkérded tolem, hogy mi a fontosabb számomra, te vagy az életem? Én pedig azt válaszolom, hogy az életem. Erre te elhagysz, pedig ha tudnád... Te vagy az Életem! Ha a csók esocsepp lenne, elküldeném neked a záport. Ha az ölelés másodperc lenne, küldenék neked órákat. Ha az érintés víz lenne, elküldeném neked a tengert



Amikor először láttalak Téged Csillag-szemed ragyogva égett Pedig csak kép volt  de maga a gyönyör Mi minden férfit elfog és gyötör Egy kicsi lányka nézett szemembe Kiben egy nő volt mélyen elrejtve Egy félénk lányka, ki szólni sem mert S tüzes nő, ki vonz és elrettent Ártatlan szemek, ártatlan lányka Ki gyönyört adva gyönyörre vágyna Aztán először láttalak Téged Csillag-szemed ragyogva égett Maga voltál a puszta gyönyör Mi minden férfit elfog és gyötör Másnak tán lányka  de nekem az élet Ha elkap a sodra  felgyújt és éget Perzselő szemed, táncoló tested Mind azt ígéri  ez csak a kezdet Behunyom szemem, akkor is látlak Fénylő csillaga vagy a világnak Simító kezem szemed kereste Tenyerem kicsi arcod ölelte Szerettem volna csókolni szádat Szavak nélkül mondtam a vágyat Féltem tőled  vagy tán magamtól A bennem ébredő férfi-alaktól Elmentem inkább  csendben és halkan Csak szívem tombolt, ég szakadatlan Azóta lesem, merre is lehetsz Sorsom talán majd hozzád vezet Nem tudom, akkor féljek vagy szeressek Szemedbe nézve vaj mit is keressek Azt a kislányt, kit először láttam Vagy a nőt, kit benne találtam Vagy csak a szívemből fakadó álmot Miért cserébe adnám a világot!"---"A kulcs zörren halkan a zárban Villany gyúlik az apró szobában Ijedten rebben a lány szeme Közelebb lép hozzá kedvese. Riadt madárként bújik mellére Könnye fátylat von csillogó szemére. - Ne fényben! - kérlel csendes szava Arca elszánt s mégis tétova. Az elso csók már sötétben csattan S megannyi követi, zihálva, halkan. Aztán a kéz, mely utat keres A bőrre tapad zsákmányt szerez... A sötétben világlik két fehér halom S a lány hangja szól: Gyere... Akarom! A ruhák már szerte, ők ágyba esnek Össze fonódnak a forró testek. A halk neszekbe egy sikoly vegyül Vágyó ölük egymásnak feszül. Egy apró vércsepp útjára szalad Követi ömlőörömkönny-patak. A szobában elalszik a két gyermek... Gyermekként jöttek - felnőttként mennek..."---"Hívatlan jött, váratlan, csendben Tétován keresett otthont szívedben Nem tudod, mit tett, mit hozott neked Eszeddel kutatva soha nem leled. Esendő szemek, mik tágra nyílnak Égő ajkak, mik csókra hívnak Borödön félőn kutató kezek Tested, mi ébredő vágytól remeg Hozta a kérdést - menni vagy maradni Hogy lehet egyszerre sírni és kacagni? Különös fényeket gyújtott a szemedben S végül otthonra lelt a szívedben A szerelem..."---"Nézem az eget. Valahol fenn ragyognak a csillagok. Fellobban fényük, égnek S én Rád gondolok. Messze vagy. Még érzem arcomon Puhán simító kezed Ahogy borömön lágyan Vándorol tenyered S megtapad. Meleg fészkébe temetem Mosolygó arcomat Puha-lágy otthona Óvó-védőn simogat S itt marad. Ujjaim lassan járják Kutató útjukat Fedezik fel maguknak Arcod és ajkadat Mosolyogj! Parányi gödröcske mélye Nevető arcodon Szeme és ajkad Vágyva megcsókolom Csend van. Tétova csók. Kutat Ismeretlen, új ízeket Tapintva ajkat, fogat S birkózó nyelveket Egyre keres. Valahol mélyén izzik A forró szenvedély Terjed a testben, de Csak figyel és remél Még várni fog. Várni fog, ahogy én is Várok Terád Hogy lássalak, s együtt Menjünk tovább Az úton. Messze vagy. De néha Néha erre jársz S ha akarsz, mindig Mindig megtalálsz Kedvesem."---"Tétován keresek ajkamra szavakat Nem lelem őket, hangom már elakadt. Igéző szemeid rabjául estem Múltam és jövőm - mindent feledtem. Gyöngyvirág harangja kacagó hangod Gyémánt-tűz szemedtől ragyog az arcod Lágy selyme hajadnak játszik a széllel Szíved csendben örömöt kérlel. Habokból kikelő Vénusz a tested Álmaid mélyen magadba rejted Messzire nézel csillogó szemmel Kire vársz majd ölelő kezekkel? Csillagtűz fürdeti testedet éjjel Holdsugár játszik rajta ezüst fénnyel. Kis patak arcodat habjával mossa Képedet tükörként magával hordja. Kelő nap sugara táncot jár kezeden S megbújik lopva mély-tenger szemeden Vakító szikraként vetül ki belőle Tűz-dárda fénye szívembe betörne. Hajnali harmat áztatja arcod Napsugár melege vív vele harcot. Simító szellő száz csodát énekel Daloló szavára mosolyod ráfelel. Visszhangként hallasz távoli hangot Dallamát csakis szívedben hallod Álmaid hívnak, vezetnek Téged Boldogság kísérje utadon lépted."---"Mikor elbúcsúzom Tőled Attól félek elveszel És aggódó, hívó szómra Csak az emléked felel. Hogyha egyszer nem talállak Messzi útra indulok Amíg szívem meg nem hallja Csendes szavad: "Itt vagyok". Keresnélek hegyek bércén Hol az örök hó honol S a szikrázó fehérségből Csak a visszhang válaszol. Kutatnálak vad tengeren Lenn a mélyben valahol Hol a víznek sötétjéből Csak a mélység csendje szól. Láttalak a puszta mélyén Rám vártál ott egyedül Csak a délibáb csapott be S lépted messze elkerül. Hangod hív a kéklő égből Lágyan csengőn, szelíden Csak a szellő játszott A fákon, mint hangszeren. Kérdezném a kelő napot Nem futott itt valaki? Harmat-vízben megmaradtak Könnyű lépted nyomai Faggatnám a déli szelet Csendes lépted merre járt? Porba vesző utad végén, Frissítővel vaj ki várt? Mesélnék az esőcseppnek Mely felőled érkezett Könnyedtől sós, vagy a tenger Küldött egy üzenetet? Vagy mesélne Rólad - nékem Éppen úsztál, amikor Elküldted a messzi útra Rámtaláljon valahol Ha a világ minden kincsét Kínálnák fel helyetted Reményt soha fel nem adva Téged tovább kereslek. Napnak fénye elvakíthat De meglátom arcodat Két szemednek ragyogása Mutatja az utamat. Döröghetne ezer ágyú S száz hangszóró szüntelen Nevetésed halk kacaját Nem téveszti el fülem. Ha a máma erre járna Elküldeném a tegnapért Hisz tegnap még rám találtál S csókot adtam csókodért. Az se baj, ha erre jőve Elhozná a holnapot Láthatnám, hogy veled vagyok És örömet adhatok. Ezért hát én nem búcsúzom Így nem veszhetsz el, kedvesem Veled vagyok - veled leszek Hisz tiéd az életem."---"Kívánlak Téged Mint hajós a földet Viharos hullámain Végtelen tengernek. Kívánlak Téged Mint falat kenyeret Vak koldus, aki Az utcán kéreget. Kívánlak Téged, Mint nomád a vizet Ha sivatag poklában Naptól szenvedett Kívánlak Téged Mint vándor a meleget Ha télnek fagyában Jégtől dermedett. Kívánlak Téged, Mint gyermek az anyját Ha nincs kivel megossza Szívének gondját. Kívánlak Téged, Mint apa gyermekét Ha sötétben nincs ki Megfogja kis kezét... Kívánlak Téged Mint szerető kedvesét Ha magánnyal osztja meg Ágya melegét... Kívánlak Téged, Mint vak a fényt Néma a beszédet Süket a zenét... Kívánlak, hisz nélküled Mindez én vagyok S ha picit adsz magadból Én mindent megkapok..."---"Tudod, játszottam én már sokat, Szép, izgalmas, vad játékokat. S kiélveztem mindig, minden diadalt, De most kedves, meleg hangod fogva tart. Minden mozdulatra válasz egy mozdulat, Mind gyönyörű, ki nem mondott gondolat. Én a hullám vagyok, Te meg a part, Két titokzatos szemed fogva tart. Közös a két szív dobbanása, Akarom, hogy legyen folytatása. Eddig a közöny köpenye takart, Most testem válasza fogva tart. Adj esélyt, ne hagyj magamra, De készülj fel egy szerelem rohamra. S veled átvészelek minden vihart, Ha két erős karod fogva tart."---"Nem volt több. Csak jött és elszaladt. De valamit magával hozott a pillanat. Sötétben jött, lopva és csendben De örömfényt gyújtott két csillag-szemedben. Hozott magával egy tétova mosolyt S letette nálad: itt lesz az otthonod. A jövőt hozta - a múltat kergette S a jelenben épp a magányt temette. Fogta a kezedet, kezembe helyezte Nyíló virágot ültetett szívembe Pedig nem volt - csak pillanat csupán S mégis más lett a világ ezután. Mert szívemben örökre megmaradt Hisz első csókodat hozta a pillanat."---"Szólnak a szavak. Kiáltanak némán Kérik, hogy figyelj, figyeljél énrám. Elmondanak mindent, amit én érzek Forró vágyak, éledő remények Elmondják versben, vagy tán regékben Szívemből tükröző igazi mesékben. Elmondják helyettem, mert ha rád nézek Elakad szavam, s szememmel mesélek Szemem beszél, szívemet mutatja Szavak nélkül szívedet kutatja Csillagot mesél az esti égen Ragyogó mosolyt kelő nap-fényben. Tengerről beszél, haragvó habokról S lágy hanggal simító, ébredő dalokról. Elmondja helyettem, mert hangom dadog S nem lelve szavakat, csak csendben vagyok Mert félek mondani, amit érzek Tiszta szívemből szeretlek téged..."---"Szívem dala most feléd árad Engedd tovább, ne emelj gátat Remegő ajkam ajkad várja Ezernyi csókkal útját állja Tenger vize tüzét nem oltja Lágy csókom páncélod oldja... Elveszel, mikor karomba veszlek Keserű múltad végleg feledjed! Kutató kezem kezed keresi Esendő csókom csókod követi Dehogy engedlek! ne is kérjed! Vágyam erejét, ugye, megérzed? Elveszejt szemed - rabjává lettem Sötét éveket örökre feledtem Engedd hát meg, mit Tőled kérek... Melletted élni... örökre Véled..."---"Mondd, hogy Te is akarod, Akarod a csodát Bár nem tudod, mi ez S nem tudod okát... Mondd, hogy Te is akarod Hallani a hangom S egy szép napon kezeddel Simítani arcom Mondd, hogy Te is akarod Kimondani egyszer Amit szíved dalol De megvallani nem mer Mondd, hogy Te is akarod Álmodni a szépet És hogy álmod ne vigyék El a múló évek. Mondd, hogy Te is akarod A szeretet-fáklyát Aminek Te táplálod Égig érő lángját Mondd, hogy Te is akarod Miről mesél szemed S nem hagyod, hogy megfosszon Tőle józan eszed. Mondd, hogy Te is akarod - De hallgasson a hangod Szíved tiszta énekét Mutassa az arcod Mondd, hogy Te is akarod Néma könnyel kérni Nem akarsz csak létezni Szeretnél már élni Mondd, hogy Te is akarod Amit én szeretnék Több legyen, mint álom S ne csak múló emlék... Mondd, hogy Te is akarod Hogy kedvesednek lássál S megadhassam mindazt Amit tőlem vártál Mondd, hogy Te is akarod Hisz ugyanazt érzed Bevallanád bűnödet De nem találod vétked... Mondd, hogy Te is akarod De ne mondd soha többet! A kimondott vágyak Édes álmot ölnek... Mondd, hogy Te is akarod Amit súgok Néked Mindig Veled maradok Mert - SZERETLEK Téged!"--- "Írtál nekem, S reményt adtál, Kimondhatatlan szépet. Velem voltál S emléket adtál, Gyönyörű meséket. Hozzám bújtál, S álmot adtál: Álomszerű Estéket... Kezed nyújtottad, S szerelmet adtál; Csókod érezhettem, S szívet adtál a boldogtalannak, Esélyt a lelketlennek... Utat a bolyongónak, Édes mosolyt Életem rögeszméinek... S minden mit adhatok cserébe Csak a kezem, Mely Téged követel, a szívem, Mely Érted dobog a lelkem Mely nem is létezne Nélküled Csókom, Hűséges Szerelmem... Oh jaj, ez mindenem!"---"Mikor az égen látok egy fényesen ragyogó csillagot Azt gondolom téged látlak ott. Mikor meghallom a pacsirta reggeli dalát. Azt hiszem téged hallak szólni. Mikor tavaszi virág illatát érzem a réten. Azt gondolom hajad illatoz. Mikor a legédesebb méz ízét érzem számban. Azt hiszem te csókoltál kedves! Mikor hűvös selyem seper végig borömön. Azt gondolom kezed érintett lágyan. Mikor láthatatlan szemek pillantását érzem. Tudom hogy most éppen Te gondoltál rám."---"Szeretlek és ezt nem tagadom, Érzelmeim rejteni nem bírom. Szeretlek s érzem TE is szeretsz, Csak azt nem értem enyém miért nem lehetsz. Napról napra gyötör a gondolat, Éjszaka fülemben hallom hangodat. Veled álmodom, Veled ébredem, Te vagy ki élteted életem. Érzem elér végzetem, Ha életem veled nem élhetem. Igen, Te sokat jelentesz nekem, Hát arra kérlek mondj Igent Kedvesem!"---"Szerelem Te tündöklő Szivárvány, Sugározz rám Te vakító Napsugár, Égess el, kápráztass el, Mutasd meg Szerelmem! Látni akarom Kedves Arcát, Hallani akarom bájos hangját, Érezni kezének simítását, Érezni Testének minden báját. Őt akarom, Szerelmét, Tekintetét, Mindent, mindent ami Szép, Szívét, Lelkét, Testét, Őt magát, s minden titkát Szerelem, mutasd meg Őt kérlek Ha nem mutatod, hát elveszem, Megküzdök mindenkivel ha kell De őt tőlem nem veheted el! Ő az enyém lesz Mindig, s én az Övé Így leszünk mi egy pár Örökké Nincs olyan erő mi elválaszthatna minket Mert a Szerelmünk tüze elemésztené őket Így nevetünk mi a Világra, Ki nem érti mi a Titka? A Szerelem, a Tiszta Szerelem Ami nélkül nem létezhetnénk Mi sem. Szeretlek Kicsikém!"---"Sóhajt kedvesen az erdő köröttem, Zordon fák ágai alatt csendesen, Elgondolkodva lépkedek magamban, Rőt leveleken az őszi avarban, Elmúlnak percek s hosszú órák Találgatom miképpen lelem módját Legszebb titkom, hogy eljusson Te hozzád Eléd állni, várni szólni nem merek Kiáltom gyáván a csendnek:"---"Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet. Valakit megismerni egy perc is elég, de feledni egy élet is kevés."---"Vágyom utánad! Miért? Nem tudom. Csak egyet tudok. De azt titkolom. Jó volna kezed kezembe venni, csak ennyit mondani: Jó Veled lenni!"---"Szeress, tisztelj, becsülj, tolerálj, ismerd Önmagad, s ha hibázol, megbocsátanak. Ha pedig nem bocsátottak meg, akkor nem voltál számukra elég fontos, de ez nem a Te hibád. Ez senkinek nem a hibája... mert emberek vagyunk... de ha "jó ember" vagy egyre többeknek válsz majd fontossá, de ha bántanak csak addig tűrd, amíg neked nem válik fájdalmassá! S ne hagyd, hogy viszonzás nélkül kihasználjanak!"---"Szükségem van Rád, mint embernek a betevőre, az eszméltető, tiszta levegőre. Kellesz nekem, akár a két kezem, túl fontos vagy: általad létezem."---"Vágyom Rád, mint sivatag a vízre, mint épp test az egészséges szívre. Várok Rád, mint ősz a tavaszra, mint téli csend az értelmes szavakra."---"A szeretet gyógyítja az embert  azt is, aki adja, azt is, aki kapja."---"Szíved mélyén legyen mindig szeretet; ebből a gyökérből nem sarjad más, csak jó."---"Becsukom a szemem, s csak Rád gondolok, Elaludni nélküled nehezen tudok, Hallom a hangod, ahogy suttogod: szeretlek, Mégis üres a szobám nélküled, Vágyom Rád, mint virág a tavaszi harmatra, Irántad érzett szerelmen nem múlik egyhamar, Bárcsak velem lehetnél örökre, Mindenem odaadnám cserébe, Hiányzol kedvesem."---"Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Ő rizem a szemedet. Nem tudom miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet."---"Ruhástul úsztunk át a tengeren, szárny-rejtve kúsztunk át a dzsungelen: eszünk elől szökött az értelem, kemény utunk volt, már-már végtelen; mégis elértél s elértem ide, hol együtt vagyunk - itt a Világ Szíve: dobog, lobog, ragyog a szerelem, test-lélek végre meztelen; veled szállok,: ha felröpülsz - velem, súly, kín, gond mind-mind a tűzé legyen! Tűz! Tűz! Tűz! Múltat eméssz, árnyakat űzz! Láng, Láng, Láng fénye legyen nászi ruhánk! Tűzre a túlélt kacatokkal: poros szokással, pókhálós szóval, fakult mosollyal, rozsdás csókkal - tűzre, tűzre a tűzrevalókkal! Hadd lobogjon a máglya, égig érjen a lángja, hogy földön, vízen; az ég alatt téged már mindig lássalak! Testünkben-lelkünkben robban a Nap: izzik, ragyog az Örök Pillanat! Tűz! Tűz! Tűz! Múltat eméssz el, árnyakat űzz! Láng, Láng, Láng fénye legyen nászi ruhánk! Bennünk robban, lobban a Nap! Ragyogj, ragyogj, Örök Pillanat!"---"Szerelmünk hangos mint egy kiáltás, s oly gyors mint a villámlás, bár lehet csak egy látomás, már nem számít semmi más."---"Szeretlek drága ahogy csak lehet, nem tudom eddig hogy éltem nélküled, boldog vagyok hogy ismerlek téged, aki szeret s akit szerethetek."---"Míg élek fogom a kezed, Míg élek vigyázom a szemed Míg élek csókolom a szádat, Míg élek vigyázom a házad. Míg élek szóljunk egymáshoz, Míg élek ne menjünk máshoz, Míg élek ne felejts engemet Míg élek ápold a lelkemet.Míg élek ez mind Neked szól Míg élek ez így van jól, Míg élek várlak két karomba Hogy egyszer megölelj."---"Lágy zene ritmusára táncoltam Veled, Lábunk egymásét követte. Arcomhoz simult arcod, Karom derekad ölelte. A teremben sötétség, Csak a színpad fénye látszik. A homályban úszó arcod Érzékeimmel játszik.A tekintetem összeforr A Te két szemeddel, Magamhoz ölelve megcsókollak Igaz szerelemmel.Nyelvünk összeér S keringőt táncol, Ajkad érintése Szívedhez láncol.A dobok suttognak, a gitárok sírnak, A zenekar csendesen játszik. A lágy dallam a sűrű füstben Mély sárgának látszik.Lehunyom szemem és a zenével szállok, Megérintett a végtelen. Még érzem, testünk összeér, Majd eltűnünk hirtelen.Kiszakadva a való létből Együtt, csak Te és én, Teljesen elveszve az időben, Úszunk a zene tengerén.Testünk a táncteremben Ritmusra körbejár. Lelkünk összefonódva A végtelenbe száll."---"Ó, drága fogság, melybe nem ítélet, nem erőszak, nem áruló cselek, de édes felem szép szeme vetett, s rabjául addig őriz míg csak élek!"---"A nő átmeneti lény az ember és az angyal között."---"Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat."---"A földi paradicsom a ló hátán, a test egészségében s a nő szívében található."---"Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget."---"Amíg élek& Ki tudja hány perc vagy hány nap az élet? De mielőtt életem véget ér, lesz-e még alkalmam szeretni Téged, eljössz-e egy nap majd szívemért?Semmit sem várok, és semmit sem kérek& Ha rólam álmodsz, megérzem Én, de szívemben örökké várok, remélek& míg az órán a mutató mendegél&S ha már nincs holnap, én attól sem félek& Nem fáj a szív, ha már nem dobog, de ma még itt vagyok&s ameddig élek, szeretlek&míg a nap elrobog."---"Csupa szerelem az életünk, Élünk, remélünk, szeretünk, s feledünk. Minden szerelem egy újabb remény, Egy lehetőség arra, hogy boldog legyél. Ha úgy érzed, Az egész világ összefogott ellened, Egy Társra van szükséged, Egy Társra, ki nagyon szeret Téged! Kinek elmondhatod, mi nyomja a szíved, Bármit mondasz, Ő mindig megért Téged. S ha a fájdalomtól elered a könnyed, Egy forró csókkal engesztel ki Téged! Nincs ennél szebb dolog a világon, A szerelem egy fényes csillag a hétköznapokban. Egy csillag mely annyira fényes, Hogy elvakít mindenkit, de ugyanakkor nagyon kényes. Vigyázz e kincsre, nagyon vigyázz, S ezzel a tűzzel sohase játssz. Csak merülj bele szép szeme világába, S ajkad forrjon bele szerelmed ajkába!"---"Mit tennék nélküled? Ha nem fognád a kezem, tudom nagyon félnék, Ha nem lennél velem, már régóta nem élnék. Ha szemembe nem néznél, sötét venne körül, Ha elmennél, valamim összetörne belül. Ha nem mosolyognál, mint a nap az égen, Ha nem hallanám szavad, nem mért élnem. Ha meghalnál, fontos, hogy utánad menjek, Hogy elmondhassam neked, mennyi SZERETLEK!"---"Vágyakozom A napokat számolom, S folyton vágyakozom Utánad az éjben, Túl a messzeségben. A holdat nézem némán, S arcod látom tisztán, Mint egy porcelán, Sápadtan néz le rám.Két nap csak és látlak, Újra látlak Téged, Eljön majd a reggel, Mikor újra élek. Most még vágyakozom, A napokat számolom, De lassan indul most már Hozzád a vonatom.S Nagy Fehér ha gátol Engem meg nem állít, Öljön meg inkább, Neki úgysem számít. Nem engedlek többé, Csak ha magad kéred, Veled leszek mindig, Nem hagylak el Téged.Egy szó csak; "menj", S én nem állom utad, De amíg Te szeretsz, Más nem mutat utat. Nagy Fehér ha lázad, Nem tud elzavarni, Úgysem foghatja fel Hogy tudlak szeretni.Talán Te is érzed, A szerelem hozzád száll, Bocsánat Nagy Fehér: Nálam nincs akadály! Jöjjön akár vihar, Mennydörgés vagy eső, Eljutok majd hozzád, Nem állít meg erő.Majd ha újra látlak, S sétálunk a parton, Megölellek Téged, Arcodhoz ér arcom. Egy érintés csak csupán, Ennyi elég nekem, Csak érezzem mindig, Hogy Te itt vagy velem.Valahol az éjben Tudom, hogy vár rám Szédítő szerelmed, Mint egy vad orkán. Őrjítő félelmek Nem zavarják álmom, Hiszen Te nem az vagy Kinek hisznek, látom.Ha majd újra látlak, S érezlek majd Téged, Akkor érzem majd csak, Mit ér ez az élet."------"Sötét éjszaka van, csak a hold ragyog, Álmaimban még mindig Rád gondolok. El akarom mondani, mit érzek irántad, Remegve fognám kezed és súgnám, hogy imádlak!"---"Hallom a csendet, édes dallamot zenél, lágy zöngéivel, rabul ejti a reményt, kedvesen simogat, lassan csábít feléd, halk sóhajokkal, az érzelmekről beszél. Hogyan álmodik a szívben a didergő tél, Fázósan, a messzi zöld tavaszról regél, A forró, napos nyárról ábrándozva mesél, Az ősz melege is elmúlt, már csak emlék. Egyszer eljön majd, mikor már nem várja, Nagyon félti, gyengéden óvja és táplálja, A hideg mögé rejti, két tenyerébe zárja, A tűzet, melynek szemedben lobog a párja&"---"Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted." ---"Hogy mit érzek irántad Az el nem mondható Mert nincsen rá szó Nincsen rá fogalom: Talán egy szó, mely néha oly nehezen mondható Az elárulhat valamit Csak az érzést, de a mértéket alig. Szeretlek, mióta megláttalak Kereslek, mióta megpillantottalak Kutatom a tekinteted, s kérlellek, Hogy engem szeress. Csak engem szeress! Csak engem keress! Reám hallgass! Engem faggass! Faggass, hogy mit érzek S elmondom, hogy szeretlek Elmondom ha kell százszor is Elmennék érted a pokolba is Szeretem ahogy nevetsz Ahogy reám nézel Szeretlek téged mint a szívemet Te vagy a mindenem, az életem. Veled álmodom Veled ébredem Arcod mindvégig ott van velem, S elkísér a hűvös reggeleken."---"Vers helyett szívesen szőnék ma lompos szőnyeget puha gyapjúból szobádba, pompás Perzsia száz mesés színével ékes kis terítőt, dús-borzosat, mely tiszta ágyad előtt heverne mindig. Reggelente, mikor lelépsz az ágyról s lenge inged alatt tüzelve borzong álmos tested a hűvöses homályban, tennéd rá puha lábadat mezítlen. S míg csiklandva becézi bársonybolyha zsenge talpadat és meleg bokádat, bágyadtan bizseregve énreám és szomjasan tapadó szájamra gondolj."---"Látom az arcod, de nem érem el, kezem sután nyúl feléd. Vágyam űz utánad, kedves, órákig hallgatnám meséd. Szavaid hűs forrásként iszom, tekintetem keresi a tiéd. Ajkam szóra nyílik, de nem leli az ideillő igét. Lelkem eggyé olvad veled, mikor szárnyra kél az időben, valami furcsa, izzó remegés van ilykor a levegőben.Tudom, hogy érzed te is, mikor elérek hozzád végre, lágy szellő simítja a tested, s Te felnézel a kéklő égre.Angyalszárnyam, ugye látod? Mosolyom áttöri a teret. Repülnék hozzád szinte nyomban De Te is tudod, hogy nem lehet."---"Vagy a levegő, amelyet beszívok, a táplálék, melyet visz a vér. A látásom vagy - tán meg is lepődném, ha tenszemeddel rámtekintenél -, vagy észrevétlen, mint ahogy a kéz, a szív, az agy, a gondolat, akármi, életem része, melyet bármikor keresetlen is meg tudok találni. S mint a bonyolult óramű, ha elvész egy alkatrésze, s tiktakja kihagy, olyan lennék nélküled, és csak akkor, csak akkor tudnám igazán: ki vagy."---"Lelked törékeny hangszer, melyre igen vigyáznod kell. Kényeztesd, óvd, szeresd, hisz tőle szebb az életed. Játssz rajta lágy harmóniát, dúdold el velem a lélek dalát. Engedd szárnyalni messze, a távoli lélek-szigetekre, ahol lélek lélekkel randevúzik, szó a szóval összebújik. Szimfóniában olvadnak egybe, s kéz simul a tenyeredbe. Áramlik a dallam, át a lelkeken, megérintve szívedet, kedvesem." Üzenet a szerzőnek ... SZERELMES IDÉZETEK ... 2006-10-29 01:33:32 Szerelmes idézetek"Nem azóta élek, mióta megszülettem hanem mióta itt élsz a szívemben! Azóta tudom mi az élet, mióta meghalni tudnék érted!"---"Ne hidd, ne hidd, hogy tudnálak feledni Rajtad kívül mást szeretni. Olyan igaz hozzád való szerelmem lehetetlen mást szeretnem. S ha még az életen túl is lenne egy élet ott sem tudnék mást szeretni csak Téged!"---"Szemedbe néztem... Szemedbe néztem, szívem dobbant, Testem, lelkem lázba hoztad. Szemedbe néztem, gyomrom összerándult, Lábam reszketve bár, de elindult.Szemedbe néztem, s elfordulni nem tudtam, Pillantásod nem felejtem soha. Szemedbe néztem, s láttam tükrében , Hogy az életem, nem így kellene élnem.Most rájöttem, másnak is kellhetek, S a magánytól nem kell félnem. De dönteni még mindig nem merek, Hogy az ismeretlenben éljek."---"Kamaszévek Ha majd felnősz édes álom marad az ifjúság Hogy őrizhetném meg a nyár ezer illatát? Hűvös szél a hajamat az arcomba fújja S a lemenő nap narancskoszorúja Valami kis titkos fájást lop szívembe Mégis boldog vagyok s oly szép ez az este... Nem tudhatom még hogy mi vár rám ezután De az idő szalad s én néha tétován Vágytól fűtötten hajtanám előre Máskor meg félek hogy mi sül ki belőle... Szeretnék felnőni s kisgyermek maradni Szeretni kivárni és sírva akarni Érteni az egész világot Most még csak ismerkedem a szerelemmel Ajkamon sok kérdés nem várt felelettel Minden nap ajándék ismeretlen élmény Más volna az élet ha másként élném? Ma még tiszta szívvel reménykedni vágyom Hinni csodákban: valóra vált álom Csak az ifjúság tud igazán szeretni? Ha felnövünk mi is el fogjuk feledni? Most még csupa jóság tölti el szívünk És egymásból erőt boldogan merítünk Meddig lesz ez így és mikor múlik majd el? Ki törődik most a kamaszérzelmekkel? Jó lenne ha olykor komolyan vennének Vagy néha egy kicsit elkényeztetnének Vagy megmondanák hogy mit kell tennünk. Az ébredő erő merre szunnyad bennünk? Önmagunkat néha nehéz megtalálni Tudom fel kell nőni de oly jó nevetni Szép ez a nyár s jó a barátokkal lenni Mindez a természet örök ajándéka És a kamaszévek bájos szép varázsa Ha akarja ha nem nyomot hagy rajta..."---"Szeretnék Veled lenni, Minden percem Veled tölteni S közben mégis felejteni. Te jelented az elérhetetlent, Az elérhetetlen mindenséget, Az óceán legmélyebb zugából Megragadni a legtávolibb csillagot. De az ár magával sodor... Fázok, megfulladok, Úgy gyötör gondolatod... Magába szippant a mélység, Érzem már nincs menekvés... Senki sem segít, bár kérem... Kiabálok, kapálózok... Félek! Nem hallanak, nem vesznek észre. S Te lassan tovatűnsz a messzeségben... De szívemben őrizlek, Mert Te vagy a végzetem, A halvány fény az ijesztő sötétben..."---"Ne haragudj Bocsáss meg, hogy még mindig szeretlek, hiába mondtál búcsút a szívemnek. Bocsáss meg, hogy el mertem hinni, Téged szeretni nem kell királyfinak lenni. Bocsáss meg, hogy nem küzdöttem érted, de ki nem akar, azért harcolni vétek. Bocsáss meg, hogy szemedbe néztem szerelmesen, némán, persze Te sohasem társként gondoltál énrám. Bocsáss meg, hogy vak voltam nagyon, de a szeretetnél nincs szebb vagyon. Bocsáss meg, hogy kívánok Neked sok szépet, az élet kápráztasson el Téged!"---"Valahol vérzik egy szív... Valahol vérzik egy szív... Majd valaki halkan felnevet, Oly könnyedén mondja ki: -Viszlát!... Ég veled! Valahol vérzik egy szív...---Felszáradó könnyeiden át, fel-feltűnik az arca, Amint lelkedet készíted az utolsó harcra. Elé állsz még egyszer és várod a szót, Pillantását érzed, amint lelkedig hatol. A szemébe néznél, de már nem látod az álmot, Szürke tekintete mutatja, hogy Ő egy percig sem gyászolt. Valahol vérzik egy szív...Magadba rejted az utolsó pillanatot, Kőbe vésed az utolsó mondatot. Elviszed magaddal, még ha Ő nem is tudja, Csak az a pár hónap lesz, ami neked a vigaszt nyújtja. Valahol vérzik egy szív...Titkon reméled, hogy ez csak egy rémálom, Mert nem érdemled meg, hogy veled így bánjon. Eltemetsz újra egy szépnek indult álmot, Megint Te kaptad a fájdalmat és a bánatot. Valahol vérzik egy szív..."---"Hogy milyen volt szeretni... Hogy milyen volt szeretni... Csodás érzés talán... Azt kívánom ne akard átélni... Ne akarj megtörni életed tavaszán.Hogy milyen volt szeretni... Azt én tudom igazán... S hogy milyen feledni... Azt nem fogom megtudni soha már...Hogy milyen volt szeretni... Múló érzés csupán... Hisz könnyű az életnek is véget vetni.. Ha a szív nem dobban tovább...Hogy milyen volt szeretni... Mindennél nagyobb érzés volt ám... De meg kellett tanulni szenvedni... S mindig a bánaté volt a nagyobb arány.Hogy milyen volt szeretni... A válasz soha meg nem talált. S hidd el tudom, de el tudom feledni... Úgy, mint születésem első napját...S hogy milyen volt szeretni... Hiába való áhítozás... Mikor az ember nem tud mást, csak remélni.. Remélni... hogy lesz még folytatás..."---"Csókod még érzem a számon, pezseg a testem, Utánad vágyom. Nem csitul a lelkem, Téged kívánlak, minden percben! Rád gondolok! Érezlek! Hiszen itt hagytad tested melegét, csókod ízét, karod ölelését s simogatásod. Végig kíséred napom, gondolatban Veled vagyok! És ha majd eljő az est, megszűnik minden körülöttem, csak Te és én vagyok. Érezhetlek ismét, itt leszel velem fogod majd a kezem s csókolsz majd édesen!"---"Sötét felhők gyülekeznek az égen, Én az ablakomból figyelem, Hajam kócolódik a szélben, S csak arra gondolok Szeretem. Hiányzik, összeszorul a szívem, Könnyek folynak szememből csendesen, Ki kell bírnom valahogy..., egy szó tartja az erőt bennem, Ez pedig itt cseng belül a szívemben, Amikor átölel, szemembe néz, És azt mondja: Szerelmem...szerelmem..."---"Hangodat hallom a fejemben, őrzöm mélyen a szívemben. érezni akarlak ölelni szorosan, szívem a szívedhez közelít lassan. S bár messze vagy tőlem, de nem távol. Bennem élsz mindig, légy bárhol. Addig is ha akarod őrzöm álmod féltve, gondosan. Veled leszek hamarosan!"---"Csörög a telefon. S a kijelzőn egy régen látott név látható, melynek karaktereiben minden szívdobbanásom hallható. együtt édes szimfóniát játszanak. Hallom a hangját. S felvillan agyamban egy kép, mely szenvedélyes, édes, szerelmes és rólunk szól. Kis mese ez, melyben Te és én a végtelen boldogság útján önfeledten sétálunk, Te fogod kezemet, én fogom Tiédet. Semmi rossz nem csillan szemünkben. Csak az az égető vágy egymás iránt. Ahogy sétálunk az alkony színeivel festett fák között, Rám tör valami mérhetetlen, Valami tiszta véletlen, s már csak annyit halok, hogy zilálsz fülembe, s szüntelen sóhajok között jutunk el egy újabb gyönyörbe. itt apró tündérek szállnak, és egy fényjel forró csókra hívja ajkainkat. soha nem legyen ennek vége, ezt kívánjuk. Forró homok, hűs víz. A homokóra apró szemcséi rég alágördültek. Boldogság utunk kettéágazik, elfogy a gyönyör, a szenvedély, De a mély szeretet örökké él."---"Hiányod nem bírom már, hiányol szívem, testem s lelkem is már. Hiányzol, Te gyönyörű kéj, Szerelem! - gyere már, jöjj!""Tik-tak-tik-tak, múlik az idő, szalad az óra, repül a biológiai óra. Elszáll felettünk az idő, nincs mit tenni, bele kell törődni. Oda a fiatalság, oda az ifjúság, oda a bolondos kusza játékok. Csak az emlék marad, mit nem vehet el tőlünk soha senki."---"Boldogságom virága kinyílt kertemben, Világosság gyúlt elgyötört lelkemben. Ha átölel, ha csókol, mindent szépnek érzek, Nincs a földön semmi sem, amitől félek. Olyan Ő nekem, mint sivatagi vándornak a friss víz, Mint éhező embernek egy finom íz, Mint forró nyári estén a friss zivatar, Mely meleg levegőből gyengéden kitakar.Ha hozzám érsz, ha csókolsz, lángra lobban testem, A vágy forró tüze ég mind a két szememben, Ha tested a testemen van, s ölelsz két kezeddel, Érzem enyém vagy testeddel, lelkeddel.Elfelejteni Téged? Ne is álmodj róla, Senki mellett nem volt még ennyi boldog óra. Otthagyni másért? Nincs az az Isten, Soha többé nem lenne ilyen drága kincsem.Remélem tartós marad ez a boldogság, És nem töri ketté semmilyen sorscsapás, Osztozol a sorsomban, s én a Te sorsodban, S melletted maradok minden szívdobbanásomban."---"Mint a tenger mélyén lapuló levél, Nem vagy már, csak arctalan emlék S ahogy a hullámok elmossák az írást, A sok szépet eltörli a könny és sírás. S bár a papír feledésbe merül, őrzi a mélység Minden Veled töltött perc szívemben itt él. Bennem él gyengéd csókod, illatod, Tested minden apró része s minden mozdulatod. Látom még ajkaid, csillogó szemed... Ahogy édesen rám nevetsz. S hallom ahogy lágyan azt suttogod szeretsz. De nem volt más mint üres szó, hazug ígéret, Ígérted, hogy szerethetlek, hazudtad, hogy szeretsz. Örökre elloptad szívemet, Nem hagyva csak fájó emléked... Már nem tudom ki vagy, nem ismerlek, Ezért így kérlek Téged Kedves Idegen, Add vissza szívemet S vidd magaddal emléked!"---"Képzeld el, hogy megnyertél egy versenyt, s a nyereményed az, hogy a bank minden reggel 86 400 forintos számlát nyit a nevedre. Ám mint minden játéknak, ennek is megvannak a szabályai, pontosabban két szabály van: - az első szabály, hogy mindazt a pénzt, amit napközben nem költöttél el, este visszaveszik tőled; csalni nem lehet, tilos áttenni az összeget egy másik nap számlájára; csak elkölteni lehet... de másnap reggel a bank új számlát nyit a nevedre, rajta ismét az egy napra szóló 86 400 forinttal; - a második szabály, hogy a bank előzetes figyelmeztetés nélkül bármikor véget vethet ennek a kis játéknak; akármelyik pillanatban közölheti, hogy kész, ennyi volt, a számlát lezárják, és nem lesz folytatása. A kérdés, hogy mit tennél ebben a helyzetben? Elgondolkodtál?! Minden reggel, alighogy felébredsz, kapsz 86 400 forintot, azzal az egyetlen kikötéssel, hogy a nap folyamán költsd el, mert a fel nem használt összeget este, amikor lefekvéshez készülsz, visszaveszik Tőled. Csakhogy ez a mennyei manna-eső vagy játék, ahogy tetszik, bármikor véget érhet. Érted?! A kérdés, hogy mit tennél, ha ilyen ajándékban lenne részed?! Elköltenéd, az utolsó fillérig?! Önmagadra?! - Azokra, akiket szeretsz? - Idegenekre?Hát úgy gondold át, hogy ez a varázsbank igenis létezik! És Te minden reggel ébredéskor megkapod a magad ajándékát! Igen! És ezt a varázsbankot úgy hívják: idő. A múló másodpercek bőségszaruja! Minden reggel, ébredéskor kapunk 86 400 másodpercnyi életet arra a napra, de amikor este elalszunk, a maradékot nem lehet átvinni másnapra; a tegnap elmúlt, és azok a másodpercek, amiket nem éltünk meg a maguk teljességében, jóvátehetetlenül elvesztek. A varázslat minden reggel előröl kezdődik; ismét kiutaltak részünkre 86 400 másodpercnyi életet, de a játékszabályok megkerülhetetlenek: a bank minden előzetes értesítés nélkül, bármikor megszüntetheti a számlánkat - az élet akármelyik pillanatban véget érhet. A kérdés tehát az: mit kezdünk a napi 86 400 másodpercünkkel?Ha meg akarod érteni, mit jelent egyévnyi élet, kérdezz meg egy diákot, aki elszúrta az év végi vizsgáját. Az egyhavi életről kérdezd az anyát, aki koraszülött gyermeket hozott a világra, és várja, mikor hagyhatja el a baba az inkubátort, hogy ő épen-egészségesen a karjába szoríthassa. Ha az egyheti élet érdekel, fordulj a munkáshoz, aki gyárban vagy bányában dolgozik, hogy eltarthassa a családját. Az egy napról faggass ki két szerelmest, akik epekedve várják, hogy viszontlássák egymást. Hogy mit jelent egy óra, elmondja Neked a klausztrofóbiás, aki beszorult a felvonóba. A másodperc megértéséhez nézd meg azt az embert, aki hajszál híján úszott meg egy autóbalesetet. És a másodperc ezredrészének jelentőségét elmagyarázza Neked az a sportoló, aki ezüstérmet nyert az olimpián, holott egész életében az aranyéremért edzett. Az élet varázslatos dolog!!! Használj ki minden másodpercet, ami megmarad Neked!!!"---"Nincs körülöttünk semmi csak sötétség Mely édesen ölel s megvéd Érzem tested a testemen S oly gyengéd érintésed A vágyak ma feltörnek Nem létezik más Szerelmem Csak Te vagy, s én vagyok Édes csókodra már úgy vágyok A világ megszűnik létezni S a levegő kezd vibrálni Vibrálni a tiszta szerelemtől Vibrálni a forró vágytól Mi megemészt ha nem vagy itt velem Megemészt hogy a helyemet nem lelem Te vagy az aki kell, csak Te Édesem! Nélküled nem érek semmit sem... Mert a Tied vagyok, Szeretlek, Kívánlak Az élettől csak Téged akarlak!"---"Mért szeretlek úgy, mint senki mást? Hidd el nekem ezt a vallomást. Azt mondja a vallás, esküdjek Néked És én esküszöm, szeretlek Téged. A szemed fénye csak úgy ragyog, Most Te az enyém, s én a Tied vagyok. Ha hallod versemet, jussak mindig eszedbe, S valld be őszintén, mit érzel szívedbe. Ha úgy érzed, igazán tudsz szeretni, Válaszul csak annyit mondj, velem akarsz lenni. Én nem szeretek mást, csak Téged, Nélküled mit is ér az élet? Tartozom egy vallomással. Nem tudok boldog lenni mással. Szeresd, akit szerethetsz, De hűtlen ne légy soha, Mert az élet bármily mostoha, Szeretni megtanít, de feledni soha."---"Szemed ragyogása, mint fényes napnak sugarai beragyogják az eget s mikor szemembe nézel felhőtlenül szárnyal bennem érzés s képzelet. De tudom és érzem, hogy Te engem nem szeretsz és mégis vágy tölti be szívemet.Behunyom szemem s elképzelem, hogy Te is várod, én is varom, hogy szívünk egymásra találjon!"---"Megtaláltam a Szerelmet Keresve sem lelnék szebbet Elolvadok minden szavadtól Leírhatatlanul édes csókodtól Ha nem vagy velem csak arra vágyom Hogy szoríts erősen magadhoz Hogy érezzem illatod, tested, Csodálatos Szerelmed Szeretnék minden percet Veled tölteni S soha el nem veszíteni..."---"S ismét szépnek látszik a világ! És most újra eltűnnek a hibák! Újra tudok nevetni, szívből, igazán. Ismét együtt megyünk, az élet útján. Megfogod a kezem és minden újra a régi. Már nem tartózkodik, már nem fél elérni Kezemet, s még a szemembe néz. Úgy érzem ez a pillanat mindent megér. S remélem, hogy sokáig, hogy sokáig itt maradsz, Fogod a kezem és mindig kitartasz... Most már egyek vagyunk, Te és én, egy szív... Talán már csak ez maradt nekem így... Annyira szeretlek, hogy nem tudom kimondani... Talán ezt még nekem is nehéz megfogalmazni... De mikor Rád gondolok, szívemben minden ugyanúgy ered meg... Csak egy cseppnyi érzés, csak egy szó... annyi mint: Szeretlek!"---"Kézbesítetlen levél Hozzád... Nézem szerelmünk jelképét az ujjamon. Fénye megkopott, a leheletfinom karcolások, mint apró erek hálózzák be. Mégsem lüktet. Élettelen. Csak egy gyűrű. Apró kis bilincsként fogja körül ujjam. Egy tárgy, ami egykor oly sokat jelentett nekem. Téged. Mára csak ő maradt nekem. Ő és az emlékek, meg egy darabka föld a temetőben. Mindennapi zarándoklásaim helyszíne. Nem tudom, miért ez a kényszer, hogy mindennap kimenjek oda, hisz ettől közelebb, mint ahol most vagy - a lelkemben - ott sem kerülsz. Csak fizikai valódban vagy közelebb. Alig pár méterre tőlem, mégis elérhetetlen messzeségben. Visszaemlékszem. Mennyi álmunk volt. Ma már csak én álmodom. Nem azt, amit egykor együtt szőttünk, szivárványszínekből, hanem hangtalan, szürke, néha lidérces álmokat. S álmomban sem vagy velem. Pedig minden este fohászkodom, hogy legalább az a pár óra az legyen szép. De hiába nem jössz. Mintha magaddal vitted volna a színeket. Pedig régen színeseket álmodtam és hallottam hangokat is. Ma már csend van. Bennem is, körülöttem is. Igaz nem is vágyom rá. Nekem néha már a csend is fáj. Nem kellenek hangok, zajok. Csak Te kellesz, csak Te kellenél. Akár hangtalanul, némán is. Csak még egyszer érezhetném, kissé reszkető kezed szorítását. Akkor nem félnék. Nem a haláltól. Van attól félelmetesebb dolog is. A magány. Nem az egyedüllét, hanem a magány. Magányos családban is lehetsz. Most, hogy egyre több időt töltök a kórházakban, látom, hogy nem is a betegség veszi el az emberek életerejét, hanem a magány. Hiába van családjuk sokan magányosabbak, mintha egyedül élnének. Reménykedve kapják oda tekintetüket, ha látogató érkezik, hogy aztán csalódottan fordítsák el fejüket, mert nem hozzájuk jöttek. Hát nekem ezzel sincs gondom. Rajtad kívül nem volt már senkim. Lassan már nem volt szükségünk telefonra, üdvözlő lapokra. Lassan haltak ki mellőlünk az emberek. Magunkra maradtunk. Szoktam hozzád beszélni a temetőben. Ha belegondolok, elég furcsa lehet a látvány, ahogy ott ülök a sír mellet és magamban motyogok. De Ők nem tudhatják, hogy Te hallod ezt. Mert ugye, hallod?! Emlékszel milyen jövőt képzeltünk el magunknak? Két, három gyereket. Boldogságot. Szeretetet. Boldogság volt. Szeretet is. Csak a gyerekek. Ez volt a fájó pont az életemben. Soha nem értetted meg, azt a már szinte mániákus akarást, amivel akartam a gyereket. Vajon miért nem sikerült? Ki irányítja ezeket a dolgokat? Ki gondolta azt, hogy mi nem lettünk volna jó szülők. Pedig minden álmunkban, vágyunkban, mosolyunkban ott voltak. Aztán keserűbbé váltak a mosolyok. Már nem voltam őszinte, amikor egy-egy gyermek fölé hajolva gratuláltam a babához. Irigy voltam arra, akinek megadatott az anyaság érzése. Esténként, ha Te már aludtál sokszor órákon át, rágtam magam ezeken a dolgokon. Te néha cukkoltál, hogy gondoskodjak Rólad. Egye-fene néha, ha senki sem látja, még tisztába is tehetlek. Akkor fájt, hogy kinevettél. Talán ez az egy dolog volt, amiben nem értettünk egyet. Te elfogadtad a tényeket, de én még most is igazságtalannak érzem a sors részéről, hogy megfosztott az anyaságtól. A tisztába tevéstől nem. Pedig fordítva kellett volna. Az előbbit megadni, ez utóbbit pedig nem. Minden porcikád ismertem, és mégis zavartan fordítottad el a fejed, mikor a betegséged miatt tényleg sor került, ezekre a dolgokra. Pedig olyan gyermeki voltál. Annyira esendő. Zavart a kiszolgáltatottságod. Bántotta a hiúságod, a büszkeséged. Talán ezért lettél ideges, néha goromba. De hát a kutya is a feléje nyújtott kézbe tud belemarni. Emlékszem egy beszélgetésre kettőnk között, amikor még olyan másnak képzeltük el az öregséget. Te azt mondtad, hogy amióta csak megismertél, tudod, hogy velem szeretnél megöregedni, hogy az első pillanattól fogva valami nevén nem nevezhető dolog vonzott hozzám. Akarsz. Nem csak a testem, hanem a lelkem, a gondolataim, a szerelmem, az odaadásom, az egész lényem. Nem magadnak. Melléd. Velem együtt megöregedni. Öregen, ráncosan, talán botra támaszkodva sétálni és gyönyörködni a naplemente szépségében. Mind a ketten mennyire szerettük a naplementét. És a hajnalokat. Hányszor virradt ránk!? Hányszor gyönyörködtünk bennük? Csendben, egymáshoz simulva. Mostanában már nem nézem a naplementét. A hajnalt sem. Pedig néha én ébreztem. Már nem hat rám a szépsége. Az alkony már csak az elmúlást juttatja az eszembe. Így vagyok a virágokkal is. Régen mennyire szerettem. Azok az egy szál virágok Tőled! Most nem a szépségét figyelem, hanem a hervadását. Szóval azt mondtad akkor "Hm, milyen érdekes! Ezekre a régi dolgokra milyen tisztán vissza tudok emlékezni, bezzeg a nem rég történtekre." Egyszerűen kimennek a fejemből. Kijövök a szobából, és percekig csak toporgok, mert mire kiérek, elfelejtem mit is akartam. Látod? Most is csapongok. Hányszor szóltál emiatt, hogy legalább fejezzem be a mondatot, mert nem tudsz követni, de én már teljesen másról beszéltem. Természetesnek vettem volna, hogy Te érted ezeket az ugrásaimat, mert annyira ismersz és tudod a reakcióimat. Sokszor úgy is volt. Szóval, azt mondtad akkor, hogy majd együtt sétálunk és gyönyörködünk a naplementében, és fogjuk egymás reszkető kezét, hogy majd rám nézel, hozzám hajolsz és megcsókolod ráncos arcomat. De szememben még megtalálnád ugyanannak a csillogásnak a szikráját, mely egykor elkápráztatott. Már nem szerelem lesz köztünk, a láng már nem lobog, a szeretet parazsánál fogunk melegedni, és egy sokkal nemesebb érzés költözik a szívünkbe. A szeretet, az összetartozás. Kiálltuk az idő próbáját. Gyermekeket neveltünk, szűkölködtünk, dúskáltunk, nevettünk, sírtunk, büszkék voltunk, vagy a fejünket a falba vertük a butaságaik miatt, de magunkba majd mosolygunk, hisz az apai szigor nem engedi, hogy előttük is kimutasd az érzéseidet. Hisz olyanok, mint mi voltunk fiatalon. Nekik is meg kell tapasztalniuk, az életet. Ezt mi majd elintézzük egymás közt. Te meg én.Hát elintéztük. Te meg én. Egymás közt.Nem melegít a szeretet parazsa sem. Csak fázom, szinte reszketek, ahogy nézem a gyűrűt a kezemen."---"Tükörben a fények Este van, csak a csönd neszez, Egy kis lapon verssé lesz a szó, A szó, ami nemrég csak tinta volt, Meg kósza gondolat, csöpp elmefaló...Tollam fekete könnyével szennyezi, Mintásan szántja e kis lapot, Hogy felidézze, mikor megismertelek; Hogy felidézze azt a szép napot!Viharvert kabátja a lelkemnek, Le-lecsúszik, ha mozdulok, s lépek, De nem fázik, mert arcod rám ragyog: Oly szép, akár tükörben a fények!"---"Csalfa ígéret messze már, csalfa szerelem messze jár! Miért ígérted a sok szépet, ígérted, hogy szerethetlek Téged! Sétálunk majd árnyas fák alatt, s mindebből csak keserű ígéret maradt. Játszottál törékeny szívemmel, most fagyos szíved nem felel. Rám borul a sötét felhő, lehet hogy naiv lelkem felnő? Hallgatom a tenger zúgását, hátha elveszi a szívem búját. Minden hullám, mint megannyi pillanat partot ér, s csak az emléke marad. Ilyen emlék leszel nekem szerelem, izzó, kéken hullámzó, örökké fájó nekem!"---"Éjfél van... a zuhany alatt állok, A víz mossa el a múló tegnapot. Párásodik a levegő, egyre melegebb van, A szívem nagyobbakat dobban. Hiányzik... rávágyom, Halkan a nevét kiáltom. Végig folyik a víz az egész lényemen, Bárcsak az Ő teste lenne a testemen."---"Olyan vagyok mint egy vízcsepp, Egyedül csak egy pillanatig élek. Hamar felszárít a fény... Vagy beszív magába az élet. Létezik még milliónyi csepp, De a léthez egy is megmenthet. Csak váljunk egybe, És együtt folyhatunk a végtelenbe..."---"Keresem azt, aki szerethet engem Aki talán meglátja a jót bennem Valahol vár, hogy vigasztaljon Magához húz, hogy marasztaljon."---"Szívem titkát írom Ebben a levélben Rád gondolok mindig Ezt tartsd az eszedben Szívem miért eped? Soraim kezdőbetűiből megleled."---"Van álom mely megtanít szeretni Van álom mely megtanít feledni Van álom mely megtanít érteni Megtanít Téged tiszta szívvel félteni."---"Mikor ezt a verset írom könnyeim hullnak, nem titkolom. Kezem reszket, s szívem oly nehéz Szeretlek Téged ennyi az egész."---"Álmomban csak veled létezem ölelj át, fogd meg a két kezem Bármerre jársz nem vagy egyedül mert egy szív szeret végtelenül Hidd el, mit Te irántad érzek hisz nagyon szeretlek Téged."---"Ha Rád gondolok, a vágytól égek hogy a tested a számhoz érhet Sokan látják, de nekem már világos az én szerelmem mindig Te leszel!"---"Vágyom a zajt, vágyom a csendet Vágyom a csúnyát és vágyom a szépet Vágyom néha a szavakat félretenni Vágyok mindig, mindig szeretni Vágyom az életet, vágyom a halált Vágyom a nappalt és vágyom az éjszakát Vágyom éberen álmaimba menekülni Vágyok mindig, mindig szeretniVágyom az örömöt, vágyom a bánatot Vágyom a megbántást és vágyom a bocsánatot Vágyom a múltat végleg elfeledni Vágyok mindig, mindig szeretniVágyom az árnyakat, vágyom a fényt Vágyom a fájdalmat és vágyom a kéjt Vágyom a jövőt szerelmessé tenni Vágyok örökké, örökké szeretni."---"Még fáj... Úgy fáj, úgy éget érzem itt, benn a szívemben a sötétséget. Búcsúszóval véresre sebezve emlékszem még, simogató kezedre. Maró könnyek az arcomon, patakban pereg, én csak hagyom. Bennem dübörögnek a miértek, keresem a szót, hátha valamit megértek.Tiltott a szerelem, időt és teret nem hagyott, ki ilyet nem élt át, pofont még nem kapott. Távolból nézni a Kedvest, kezed, nem az Ő kezében, csak a vágyat látni, látni a szemében. Távolból válaszolsz, a véred lázad, közelednél hozzá, de nem visz a lábad. Nem szabad, nem lehet, észnél kell lenni, másnak nem fájhat, nem érdemli. Talán, egyszer tündérként születsz újra, Ő majd ott vár rád, s együtt léptek közös útra. Ez a szerelem örök, vigyázol rá magadban, fájón is gyönyörű, halhatatlan."---"Csak állok és várok... Mit tegyek? Hiányzol nagyon!! Szerelmes szívem kettészakad , Fáj az érzés, Karjaim át szeretnének ölelni, Beborítani testem melegével testedet, Szeress -érezz lágyan, Boldogító ölelésed rabul ejti testem, Egy percre megáll az élet, Érezned kell ahogy forrósodik , Testemben a vágy, Belehalok a vágyakozásba, Szeretnélek szeretni!"---"Megérintetted a lelkem ezer darabnyi pontját, Veled, még a nap is máshogy mutatta az arcát. Jó volt menni, menni mindig melletted, S könnyedben, vagy mosolyodban osztozni veled. És most... jó lenne felhívni, hogy tudjam, mi van veled, Vagy csak, hogy elmondjam, hogy, hogy élem életemet. Elmondani, hogy az elmúlt napokban mennyien bántottak, És megkérdezni, hogy neked vajon, fentről mit osztottak?De a telefon közelségét, mégis fekete lyukként érzékelem, S nem merem megtenni, hogy kezem rá tegyem. Sietve visszahúzom, s elűzök minden gondolatot, Hangodat felidézni, ismét csak emlékeimből tudhatom.Arcod vonala, fel-fel tűnik előttem, Ruháid illata, mint testetlen lélek, lebeg körülöttem. Az utolsó szavak, mint csigaház az ősi homokba, Úgy maradtak meg nekem, a végtelennel dacolva.Gondolatok ezrei cikáznak mindig a fejemben, Majd szemedet látom, s eszembe jut minden, amit mondtam, vagy tettem. Arcom falfehér lesz, s vérem a talpamig szalad, Mint skizofrén elme, a cinikus énem felülkerekedik rajtam."A mondás úgy tartja: A szem a lélek tükre, És ha ez valóban így van, akkor most soraidat, a fájdalom szülte. Hisz léteztél Te valaha is az Ő lelkében? Láttad Te valaha is magad az Ő szemében...?" "---"Halott szerelem... Olyan nehéz leírni mit is érzek megfogalmazni hogy nélküled milyen nehéz az életFogni a tollat a kezed helyett nézni a betűt a szemed helyettMa már csak egy kérdés éltet miért??? Miért vetted el tőlem istenem...?Miért vetted el tőlem kit legjobban szerettem? Elvetted tőlem az egyetlen kincsem ... Kifosztva hogy éljem nyomorúságos életem?Elveted tőlem a szerelmet , mit többé senki más után nem érzek... Éget a fájdalom...Hiányzol nagyon...Kifogytam a szavakból, leteszem a tollat! Kimegyek hozzád a temetőbe szerelmem...utána megölöm magam!Veled leszek végre szerelmem... Ó istenem köszönöm hogy élhettem..."---"Szerelem, mint egy hatalmas tenger Én az egyik Te a másik partján állsz, És szeretsz hisz a hullámok elárulják, S én is szeretlek, míg világ a világ De nem hallom hangod, oly csendes vagy ma. Suttogja a szél, hogy valami baj van Érzem szívem gyorsabban ver Hajóra szállok, s indulok hozzád Rohanok, hogy megvigasztaljam lelked még élek, Ami addig tart még Te szeretsz!"---"Piros rózsa, liliom, kinek írom csókolom. Mit írhatnék egyebet? Csak annyit, hogy Szeretlek!"---"Örökké szoríts, örökké fájjon, Örökké lássalak, ne érjél máshoz. Örökkön örökké érezzem hatalmad, Elveszíteni soha nem akarlak."---"A változás varázsa Csak mennek a napok, S, Te nem vagy itt velem, Pedig annyira, annyira Kellenél nekem! Talán nem is sejted Mennyire megváltozott minden, Más szemmel látom a világot, És ezt Neked köszönhetem. Tudnál-e szeretni? Lehetnék a kedvesed? Mennyi a kérdés, És a válasz Benned van, Ne siesd el kérlek, Fontold meg nyugodtan. S ha úgy érzed, Valamit el kell mondanod, Csak nézz a szemembe, Én majd mindent tudni fogok. Mert elég egy pillantásod Hogy megértsem, Lobog még a Láng, Vagy meghalt egészen..."---"A szerelem? A szerelem olyan, mint Egy édes álom. Mely, ha fölébred, Áttör minden gáton. S ha egyszer fölébredt, Megállítani nem lehet. Utolér majd mindenkit, S összetör szíveket. De ha a szerelem, Viszonzásra talál. Akkor az a pár, Biztos felhőkbe száll. Attól kezdve kettejüknek, Boldog lesz élete. Meg nem bántják egymást, S ez csak a kezdete."---"Mondd, vannak-e álmaid? Hisz csak magad vagy. Mondd, álmodsz-e még, S mondd, ott is kék az ég? Az ég, mely itt oly tisztán ragyog, Mint két szemed fénye, ha hagyod. S mondd, a tó ott milyen színű, Az első csókod milyen ízű? Tudod mit? Ne mondj semmit. Csak egy szót, mást semmit. Hogy Szeretlek! - ennyit. Egyszer majd én is elmegyek, Lelkemet, akkor átadom Tenéked. A vihar kinn üvöltve tombol, Te már ébredsz, de én továbbálmodom."---"Mit mondhatnék neked te madárka? A félelem nem enged hahotázva. Azt hiszed, bátor vagyok? Bár lehetnék. Szerelmemért mindent megtennék. A Félelem erős, s én gyenge, Hiába vágyom társra epedve. Azt hiszed, erős vagyok? Az akarok lenni! Érted szívem fogom tűzbe tenni."---"A hajnali holdfényben, Egy angyal szállt le elém. S varázslatos léptekkel, Közeledett felém. Te voltál az s hajad, Hullámzott a szélben. Szépségednek párja, Nincsen földön égen. Megtaláltam benned, Mindent mire vágytam. Egész életemben, Csakis terád vártam. Bár tudom, hogy soha, Nem lehetsz az enyém. További életemben, Csak egy éltet a remény. De azt te is tudod, hogy Remélni örökké nem lehet. Csak akkor leszek boldog, Ha szíved engem szeret.Remélem, hogy amíg csak élsz, Mindig boldog leszel. S engem örök életedbe, A szívedbe teszel."---"Félek, hisz nélküle élni már nem tudok. Félek hisz napjaim csak vele boldogok. Félek, hisz nem tudom meddig fog szeretni. S attól is félek, hogy el fog engem feledni. Félek én attól is, hogy nem csak engem szeret. Félek én attól is, hogy titkon rajtam nevet. Tudom, hogy szeret, de én mégis félek. Félek hisz nélküle mit sem ér az élet. Félek, mert nem vagyok biztos semmiben, Félek, mert rajta kívül nem bízom senkiben. De ha egyszer elhagy, az számomra a végzet, Inkább meghalok mintsem, hogy nélküle éljek."---"Érints meg egy gondolattal, Melyből hűs szellő fakad. Érints meg egy varázslattal, Melyből a pillanat szalad. Érints meg egy tekintettel, Melyből a szerelem marad. Érints meg a két szemeddel, Melyből napsugár fakad. Érints meg a két karoddal, Melyből áram szalad. Érints meg hűs ajkaddal, Melyből csak csókod marad!"---"Nem mondom, hogy hiányzol, Nem mondom, hogy kellesz nekem, Nem mondom, hogy szeretnélek, Nem mondom, hogy gyere velem. Nem szeretek birtokolni, Nem akarom a lelkedet, Önként kell odaadnod, Tárd fel hát, a szívedet! A legjobb barátom lehetnél, Csak akarnod kell, Ne félj, hogy megsebezlek, Ne félj, hogy elveszel! Ha egyszer megbékélsz magaddal, Nem téveszthetsz célirányt, Tudod mi az, amit értelmet ad, Tudod ki az, aki Melletted áll! Nem kellett kérned soha, Hogy törődjem Veled, Hisz itt Vagy velem minden nap, Még ha nehezen is hiszed! Bár éjszakánként megpróbáltam Elfeledni nevedet, De reggel megint visszatértél, Megfogtad a kezemet..."---"Régen nem láttalak, És mégis bízok Benned, Hogy egyszer eljössz hozzám, Hisz, mellettem kell lenned... Olyan jók lehetnénk Együtt, Próbáljuk meg kérlek, Egymás karjában nyugodni, Átölelni Téged... Karjaimat lassan, Nyakad köré fonnám, Engednél a csábításnak, Arcodat simogatnám... Hiába van mellettem más, Csak Téged lát a szemem, Tiéd minden gondolatom, Fedezz fel Édesem! Mert Te vagy a Tűz, Aki felhevít és éget, Nem akarok mást, Egyedül csak Téged!"---"Jégtánc Egy álom a jégen Siklani tova, Régi emlékek Gyönyörű szép sora... Benned Tűz lobog, Hevít a vágy foka, Jégpáncélom kőkemény, Nem olvasztasz fel soha? Érintsd forró újjaid, Jéghideg ajkamhoz, Légy türelmes velem, Húzz közelebb Magadhoz... Ha táncolunk a jégen, Talán el is csúszhatunk, De ha mellettem Vagy, Erőssé válhatunk! Kezed érintésére Felolvad majd testem, Átveszi a forróságot, Amit mindig is kerestem. Hallgasd a dallamot, És érezd a zenét, Lásd meg szememben, A vágy üzenetét!"---"Itt vagy velem, gondolatban... Tegnap este óta lelkem nem háborog Elcsitultak benne azok a viharok, Szemem előtt most már hatalmas cél lebeg Szeretném elnyerni édes kis szívedet Vágyom utánad, kincsem Remélem nem álom Ketten legyünk egyszer Módját megtalálom Hozzám simul tested Vállamon a k Üzenet a szerzőnek ... SzERELMES VERSEK ... 2006-10-29 00:50:37 ... SzERELMES VERSEK ... Szerelmes vagyok Csókra nyílik a szám, mikor mosolygósan nézel Rám. Elfelejtem gondom, bajom, mikor rólad álmodozom. Csillogó szemedet látom, mikor gondolatban Te utánad vágyom. Vágyom tested melegére, Vágyom a csillagos égre, S boldog leszek, hogy ha Veled lehetek végre!!! Álmaimban...Álmaimban - amit esténként látok, te közel lépsz hozzám és megérinted a számat, érzem a tekintetedet az arcomon, érzem érintésedet a karomon, látom a szemedbe a lángot, ami nekem eddig mindig hiányzott, ahogy ég benne a lángoló tűz, az minden gondot, bánatot el űz, én akkor kicsit félve megérintelek, vágyom arra, hogy ez igaz legyen, hogy most itt vagy velem, hogy most kellemes, édes ez a pillanat, hogy ne legyen vége a csodás álomnak, ennek a mesének, s hogy végre ébren is megtaláljalak majd én Téged ! Álom voltál...Eddig csak álom voltál nekem, mint csillagfény az égen, melyet mindig csak kerestem, melyre mosolyogva néztem De most már itt vagy velem, csak te ragyogsz nekem, szemeid most a csillagok, mely mint rubinkő úgy ragyog Szívem már nem üres, nem sivár, színes már körülöttem a világ, hisz szívemben már él a fény, valósággá vált az álom a remény Szeretni téged annyit jelent, mint kergetni a véges-végtelent, arcodon látni a vágy sugarát, hallgatni szíved dobbanását Csak bujkálni a két szemedben, csak rejtőzködni mosolyodban, hallani ahogy a szívem dobban, benne vagy minden gondolatomban Minden gondolatom hozzád menekül, mert nem vagyok már többé Egyedül! Az idő csak pereg, pereg, S Nélküled egyre hosszabbak a percek!!! Hiányzol és semmit sem tehetek, Hogy újra együtt legyek Veled!!! A fájó mégis égető szerelemFurcsa, mégis gyönyörű Édes, mégis keserű Hogy mi ez? Tán nem tudod? Vagy csak ismerni nem akarod? Ez a szerelem édesem Mire mindig felteszem életem Ha megtalálod azt hiszed soha el nem tűnik S egyszer csak mégis elmúlik 2 hét vagy 60 év ki tudja Az idő mindennek a tudója Szerelem, drága szerelem Végig átszövöd egyetlen életem Úgy mint én!Álmodj Te is, ahogy én teszem, szeress úgy, ahogy én szeretlek! Érezz Te is úgy mint én, a szerelemtől sose félj! Megint egy szó, mi neked szól, indítva vágytól, s álmoktól. Egy érzelemről mi bennünk él, melytől szívünk sajogva ég. Néha már magam sem tudomNéha már magam sem tudom, szívem miért vár rád... Nem értem, miért remél ha hiába vár... Egy este emléke maradt csak nekem, meg pár szó, pár pillanat, néhány édes szösszenet. S hogy mi történt akkor? - semmi lényeges, s nézd, ez a bolond szív mégis megszeretett. Szerelem ez? - nem hiszem. - Talán, de ki érti ezt. Csak azt tudom, ha rád gondolok, ez a pici szív idebenn veszettül dobog. Lassan talán elmúlik majd ez a furcsa érzelem. De akármi legyen is, szívemben mindig ott lesz a te helyed. Emléked most már bennem él, szívemből nem tépheti ki semmi, ha majd más is lesz minden, te örökre a szívemben fogsz élni. Te és énmagány uralkodik a lelkemben s fallal vesz körül engem mely távol tart tőlem Téged s nem enged hozzám érned a vágy most lassan felemészt engem mely csak érted lángol énbennem de ez nem elég elérnem Téged talán egyszer ezt is megérted úgy hittem minden rendben velem sínen van szánalmas életem Te szeretsz engem, én meg Téged bármit megtennék érted Téged nézlek a Hold fényénél csak mi vagyunk, csak Te és én kel a Nap, de eljön még az éj bennünk soha nem hal meg a remény Lopott órákLopott órák bűvöletében ha átölel karod én nem tudom s te sem tudod ezt így meddig akarod. a szíved a szívemé, a lelked a lelkemé , s a testem a testedé , ezt hinni szeretném de jól tudom félig sem vagy az enyém. ha puha a párna s hívogat az álom neked menni kell csak titokban reméljük azt egyszer együtt ébredünk fel így éljük zűrös kis életünk, én nem tudom ,s te sem tudod meddig lesz jó így nekünk. VártalakA sápadt hajnalba épp csak kitekintett a durcás képű Nap, Néztem az ébredő, nyújtózó tájat és nagyon vártalak. Elmúlt már dél is, A messzeségbe nyúltak sovány, tétova árnyak, S én halkan sírtam csak, Senki meg ne tudja mennyire vágyom utánad. Aztán eljött az éj, Komoran takarva be Reszkető vállamat, De reménytelenül, Tudva, hogy hiába, Én mégis vártalak. Ha a szerelemHa a szerelem élet egy csókot kérek, ha a szerelem bánat, mond, mit árthat? ha szívek húrja sok mond, mi a megoldás, hogy ne érezzem arcomon, életed melegét. Álmomból ébredveAmint közeledik a hajnal, szívemet harmat fedi el, álmom szerelmed körül bolyong, leírni képtelen vagyok mit érzek, lelkem magában, üresen, hangtalan kong. Vágyom Rád, hiánylom illatod, tested képzeletem kényezteti, Szeretlek szüntelen, szívem érintésed kémleli, a kínt, hogy nem látlak két napig el nem viselheti... Megszakad... Szeretlek Drágaságom! ReményÓrák és percek melyek nélküled telnek el Reménytelen s végtelen űrként terül el. Az idő és tér mint végtelen éjszaka borít el S szívemet ezer szilánk lepi el. Minden pillanat egy örökké valóság, Néha hideg van, vagy égető forróság. Fejemben csak egy, csak egy gondolat jár Tán soha többé nem talál rám a boldogság. Az alagút végén halvány fény dereng S egy hideg kéz fut végig kihűlt lelkemen Végre eljön akire vártál?! Hát nem hiába vársz?! Vagy megint csak a fájdalom talált rám? De érzed, hogy lassan feloszlik a köd A sötétségre újból a világosság jön Valaki jön! S megtörik lassan a csönd Te vagy az kire régóta vártam, s végre eljössz hozzám? Szeretlek A szerelem ablakán jégvirág vagyok S forró leheletedtől lassan olvadozgatok. Összeállt cseppjeim, mint rohanó kis patak Futnak lefelé, hogy lábad előtt tavat alkossanak. Édes tested rám helyezed, s én izzó bőrödhöz érek Majd lázas sistergés között átadom magam a légnek. Emelkedem lassan szárnytalan repüléssel fel az ablakig Elérve a szent üveget a jégvirág újra nyitja boldog szirmait. Az én ajándékom A szívem hoztam el. Csinálj vele Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi, Csak a karom, mert nem öleltelek. Tiltott időTiltott a szó, tiltott a hang Mégis ragyogóbb minden nap! Távol vagy és nagyon közel. Bűnös érzés mi átölel. Talán érzed, nem is érted. Múló pillanat mi éltet. Évek, tények, kötelékek, Ezek mind, mind biztos érvek. Szemed hűs varázsa, mely megnyugtató, De egyben égető, s felkavaró. Édes mosolyod kisfiús bája, A megértés, a hűség szikrája. Zavart és tétova mozdulatok, Szemekben összeért pillanatok. Megfertőzött az első alkalom, Ezek felett győz az uralom. E sorokkal tartoztam lelkemnek, Tudd, hogy ezután is tisztellek! Köszönöm az apró sugárcsodát, Amit lényed naponta nekem ád. Fogadd szeretettel eme sorokat, Legyen emlék s egy múló gondolat! Az élet csak "tiltott időt" adott, Míg én írom, s amíg te olvasod! ÖtsorosSzívedben megtaláltam szívem nyugodalmát, Szerelmeddel élteted szerelmem virágát, tested a föld, mely körülveszi azt, csókod a víz, soha ki nem apad. Így hoztál életembe mindörökké tavaszt Kevés a szépKevés a szép, ha mondom Csak az fáj, ha elrontom Mert a képet kevés látni Érezni kell, csodálni Érezni úgy, mint téged Azt, ahogy lüktet a véred Tudom, néha fájhat De hagyni kell a vágyat Hírtelen hasít belém Ahogy közelítesz felém Éreztem ilyet régen Forr tőle a vérem Nincs ami, csillapítana Gyötrelmes minden éjszaka Nem az vagyok, aki ámít Megtennék érted bármit Néha elragad a képzelet Akkor együtt vagyok veled Most lehunyom szemem Így megmaradsz nekem.